Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 21°C Még több cikk.

A Kiss birkózófamília

A szegedi Kiss Károly egykor válogatott birkózó volt. Jelenleg az SZVSE egyik edzője. Gyermekei, Karcsi (13) és Benedek (10) már édesapjuk nyomdokaiba léptek, de már a legkisebb, Szabolcs (3) is beszáll az edzéseken.
Nyári szünet ide, nyári szünet oda, az SZVSE birkózói gyűrik az „ipart", továbbra is edzésben maradtak, pedig már a versenyidénynek is vége. Népes kis csapat jön össze a Vasutas-stadion termében, fiúk és lányok közösen tréningeznek. A szakosztálynál tehetségekben nincs hiány. Közéjük tartozik Kiss Károly és Kiss Benedek is. Talán nem véletlen, hogy ennyire sikeresek és ügyesek, hiszen édesapjuk, id. Kiss Károly egykor válogatott birkózó volt.

– A foglalkozáson az edzőjük vagyok. Nincs kivételezés, nincs kegyelem, minden feladatot keményen kell végrehajtaniuk, nem engedem a lazsálást. Amint vége a tréningnek, onnantól kezdve újból az apukájukká válok. Persze egy-egy versenyen azért hevesebben dobog a szívem, amikor Karesz vagy éppen Beni küzd, ez nagyszerű érzés, látni őket, ahogy küzdenek, hajtanak. Mindketten ügyesek, és ezt nemcsak én mondom, hanem a szakemberek is. Nem kellett őket rábeszélni arra, hogy birkózzanak, kicsiként jöttek velem az edzésre, amint nagyobbak lettek, beszálltak, és azóta is itt vannak – kezdte a beszélgetést a junior Eb-bronzérmes apuka, Kiss Károly.

A Kiss birkózófamília. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Közben Nagymihály Ferenc edző különböző feladatokkal fárasztotta a fiatalokat. A legkisebb Szabi sem tétlenkedett, előbb a thomasos vasútpályájával játszott, majd apukájával küzdött egyet. Nem volt nehéz megállapítani, hogy hamarosan ő is szerelést húz, köszöntéssel, pacsival indította a küzdelmet. Közben ifjabb Kiss Károllyal beszélgettünk, mert Dollák Tamarával küzdve egy kisebb kézsérülést szenvedett.

– Tudom, hogy édesapám jó versenyző volt, sok-sok meccsét megnéztem már felvételről, és erre büszke vagyok. Szeretnék jó birkózó lenni, kijutni az olimpiára, ezért dolgozom. Öcsémmel, Benivel is szoktunk birkózni, amikor meccse van, akkor én ordítok kintről, ha ő játszik, akkor én – nyilatkozta a tehetséges SZVSE-sportoló.

Ezután elnézést kért, de rendbe jött a keze, így az ifiválogatott Tamara ellen tovább gyűrték egymást. Eközben már Szabi édesapján feküdt, és próbálta tushelyzetbe hozni. De a középső fiú, Beni sem tétlenkedett, éppen az egyik társát pörgette. Bizony ilyen egy birkózófamília élete, a Kiss családban a szeretett sportáguk játssza a főszerepet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Utcai röplabdatornát rendezhetnek Szegeden

Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi RSE röplabdacsapata a szerbiai, futaki OK FOK együttesével. Tovább olvasom