Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

A spártai hős, aki nem szeret futni

Húsz liter folyadékot fogyasztott a Spartathlon másfél napja alatt, mégis hat kilót fogyott a világ egyik legkeményebb ultramaratoni futóversenyén Deák László Attila. Ő lett a negyedik szegedi, aki teljesítette a távot, annak ellenére, hogy nem is szeret futni.
246 kilométer Athéntól Spártáig, az Akropolisz lábától Leónidasz király szobráig – röviden ez a Spartathlon, a világ egyik legkeményebb ultramaratoni futóversenye. Mindössze 62 magyar sportember teljesítette a kihívást 1985-től napjainkig, ők nevezhetik magukat spártai hősnek. Közöttük szegedieket is találunk: első magyarként a hosszútávfutásban legendának számító Sipos Istvánnak sikerült (1985, 1986, 1989, 1995), majd Simon László (1986, 2006) és Fendrik László (2002, 2005, 2006, 2007, 2008, 2010) csinálta meg. Hozzájuk csatlakozott 2014-ben Deák László Attila, aki mindössze 2010-ben kezdett el futni.

Mint Forrest Gump

– Öt évvel ezelőtt még 147,5 kilogrammal nyomtam fekve, egészen más volt a testfelépítésem. Akkoriban a barátokkal, kollégákkal kitaláltuk, hogy lefutjuk a maratont, aztán ezzel lehet menőzni a többiek előtt. Így ismerkedtem meg a hosszútávfutással – mondta a 42 esztendős sportember.
A kezdeteknél a több mint száz maratonnál járó Molnár Mihály volt segítségére, ő készítette az edzésterveit.

– Aztán egyszer a sportcsarnokban lenyomtam 75 kilométert a futópadon. Kicsit elkezdtem gondolkozni, és úgy voltam vele, mint Forrest Gump a filmben: ha már ennyi sikerült, miért ne futhatnám le a 212 kilométeres Ultrabalatont. Az is meglett, valamint a korosztályomban nyertem magyar bajnoki címet 100 kilométeren, harmadik lettem a 24 órás ob-n, és abszolútban győztem egy 48 órás versenyen is – tette hozzá.

Deák László Attila edzés közben... Fotó: DM
Deák László Attila edzés közben... Fotó: DM

35 óra, 46 perc, 23 másodperc

Deák László Attila ezután álmodta meg a Spartathlont, ahová kijutni sem egyszerű: vagy a 100 kilométert kell 10 óra 30 perc alatt lefutni, vagy 24 óra alatt 180, esetleg 48 óra alatt 280 kilométert végigcsinálni. Deáknak mindhárom sikerült, ennek ellenére sem kapott indulási jogot a 380 fős mezőnyben 2013- ban. Idén viszont már igen.

– Ehhez a feladathoz már nem volt elég a tudásom, sem az internet, ezért kértem segítséget Sipos Istvántól, akit mentoromnak tekintek – ő és Nagy Ervin kísért végig a versenyen. Változtattam a táplálkozásomon, ha kellett, naponta többször is edzettem. Olyan ez, mintha valaki jogot tanulna: az élesebb eszű hamar megjegyezheti, de ha valakinek ez elsőre nem megy, viszont van hozzá türelme, akarata és kitartása, annak is sikerül – fogalmazott. Végül összejött az álom: 35 óra, 46 perc és 23 másodperc után beérkezett a spártai célba, ahol ünneplő tömeg, egy olajág és a résztvevőknek járó érem várta.

...illetve a Spartathlonon, a célba érkezés után boldogan. Fotó: DM
...illetve a Spartathlonon, a célba érkezés után boldogan. Fotó: DM

Évi 29 nap – futva

A versenyről sokat lehetne írni, akár egyesével elmondhatná, hogy a 75 frissítőpontnál mire kell figyelni, és azt is lehetne részletezni, hogyan fogyott 6 kilogrammot másfél nap alatt, ha 20 liter folyadékot vitt be a szervezetébe. Mi viszont arra még inkább kíváncsiak voltunk, hogyan lehet olyan életet kialakítani, amelyben marad idő felkészülni egy ilyen feladatra.
– Mindent ennek rendelek alá. Pedig nem is szeretek futni, sokkal inkább a kihívás vonz. Igyekszem mindennap edzeni, a 2012-es évben például január elsején már 50 kilométert mentem, az első pihenőmet pedig csak május 21-én tartottam. Abban az évben összesen hétezer kilométert nyomtam le, aztán rájöttem, hogy ez túl sok, így visszaálltam ötezerre – mesélte. Együtt kiszámoltuk: ez azt jelenti, hogy 2012-ben 29,2 napot töltött folyamatosan futással. Általában lassú tempóban edz, ami 9 kilométer per órás sebességet jelent, de van, amikor „megnyomja", akkor 13-mal is megy. – Van egy megszokott köröm: Szeged, Szentmihály, Röszke, Mórahalom, Domaszék, Szeged. Ez 45,3 kilométer, egy átlagos edzés. Hátizsákkal megyek, viszek magnézium- és sótablettát, másfél liter folyadékot, egy félliteres kulacsot, valamint kekszet, csokit. Mire hazaérek, ezekből semmi nem marad.

Soha többet – jövőre

Alvás, munka, napi 4-6 óra edzés. Mire jut ezek mellett ideje?
– Vannak hobbijaim: a Real Madrid labdarúgócsapatának meccseit és a Forma–1-es futamokat mindig megnézem, emellett érdekel a numizmatika, járok kondizni és spinningre. Sőt arra is figyelek, hogy a napi 8 óra alvás meglegyen – mondja. A sportolónak nincs se felesége, se barátnője: „Ki viselné ezt el?" – kérdez vissza.

– Edzés közben zenét hallgatok, igaz, ez a Spartathlonon tilos, kizárás jár érte. A Boytronic, a Soft Cell és az SS Sputnik a kedvencem. Annak ellenére is öröm csinálni, hogy díjazást még soha nem kaptam a futásért, sőt az összes spórolt pénzemet erre költöm el – mondta.

Kérdés, hogy ha valaki teljesítette a világ egyik legkeményebb ultramaratonját, milyen céljai lehetnek még?

– Sipos Istvánnal, azaz Sipivel folyamatosan keressük azt a távot, amelyik a legjobban fekszik nekem. Tervezek hatnapos versenyeket, szeretnék minél több dolgot kipróbálni. És bár a Spartathlon már megvan, valamint a célba érkezéskor azt mondtam, hogy „soha többet", azért már fél szemmel figyelem a 2015-ös versenyt.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meccslázban: Gusztos Gábor tippjei a hétvégére

A Csongrád megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság tizedik fordulójában alsó- és felsőházi rangadót is rendeznek. Tovább olvasom