Angyal Zoltán, a magyar kajakosok és kenusok szövetségi kapitánya mától hivatalosan is lemondott. Holnap 14 órakor rendkívüli elnökségi ülést tart a sportágak hazai szövetsége, amelyen eldől, elfogadják-e Angyal döntését. A kapitányt az elmúlt napok történéseiről kérdeztük.
– Az események, a női szakág főleg ötszáz méteren elszenvedett kudarcai igazolják a kapitányt. Azaz jól gondolkodott, amikor kiállt Janics Natasa mellett. Így érzi ön is?
– Natasa versenyzői kvalitásait és eredményeit ismerve tudtam, hogy a női szakág hiányos nélküle. Azért akartam Kovács Katival a 200 méteres párosban is indítani, hogy tudatosítsam, jelezzem: szükség van a kettősükre. Az 500 méteren szerepelt fiatal egység, Kozák és Szabó minden dicséretet megérdemel első felnőtt világeseményén, de ezen a viadalon Janics és Kovács duója nekem nagyon hiányzott. Azt pedig sajnálom, hogy így alakult, ilyen kuszára sikerült a verseny a nőknek, mert jobb lett volna a kialakult, kvalifikált egységekkel a Világkupa után nyugodtan készülni az Eb-re.
– Egymásra találhat még az említett sikerduó?
– Bízom benne, hogy igen. Szerintem mindketten szeretnének összeülni. Ez a páros már három éve kiválóan működik, igazi profik alkotják. Kevesebb gyakorlással is újra világverők lehetnének.
– Mától lemondott szövetségi kapitányi megbízatásáról. Mivel lehetne meggyőzni a folytatásról?
– Ha az elnökség támogatja az elképzeléseimet, és ezt segíti is. Ebben az esetben szívesen továbbcsinálom. Nagyon lényeges, hogy ha maradok, akkor minden jogot, minden elképzelést, válogatási elvet, lehetőséget, számonkérési módot papírra rögzítek. Aki vállalja, az betartja, aki nem, az pedig átadja másnak a lehetőséget. Ha nem tudom teljesíteni a rám háruló feladatokat, mindez vonatkozik rám is.
– Beszélgetett Janics volt edzőjével, a 200 m-es páros döntése kapcsán önre megharagudó Fábiánné Rozsnyói Katalinnal a verseny alatt?
– Találkoztunk, köszöntünk egymásnak, de beszédbe nem elegyedtünk.
– Szóba került pletykaként, hogy Janics Natasa edzője lesz. Persze csak abban az esetben, ha az MKKSZ elnöksége elfogadja a lemondását. Mi igaz a hírből?
– Engem még senki sem keresett ez ügyben. Nem is gondolkodtam rajta. Ha nem leszek tovább kapitány, akkor valóban keresnem kell értelmes munkát a szakmában, mert szeretek a kajakozással foglalkozni. De hogy hol és kivel, egyáltalán milyen területen, azon még ráérek meditálni.
– Natasa versenyzői kvalitásait és eredményeit ismerve tudtam, hogy a női szakág hiányos nélküle. Azért akartam Kovács Katival a 200 méteres párosban is indítani, hogy tudatosítsam, jelezzem: szükség van a kettősükre. Az 500 méteren szerepelt fiatal egység, Kozák és Szabó minden dicséretet megérdemel első felnőtt világeseményén, de ezen a viadalon Janics és Kovács duója nekem nagyon hiányzott. Azt pedig sajnálom, hogy így alakult, ilyen kuszára sikerült a verseny a nőknek, mert jobb lett volna a kialakult, kvalifikált egységekkel a Világkupa után nyugodtan készülni az Eb-re.
– Egymásra találhat még az említett sikerduó?
– Bízom benne, hogy igen. Szerintem mindketten szeretnének összeülni. Ez a páros már három éve kiválóan működik, igazi profik alkotják. Kevesebb gyakorlással is újra világverők lehetnének.
– Mától lemondott szövetségi kapitányi megbízatásáról. Mivel lehetne meggyőzni a folytatásról?
– Ha az elnökség támogatja az elképzeléseimet, és ezt segíti is. Ebben az esetben szívesen továbbcsinálom. Nagyon lényeges, hogy ha maradok, akkor minden jogot, minden elképzelést, válogatási elvet, lehetőséget, számonkérési módot papírra rögzítek. Aki vállalja, az betartja, aki nem, az pedig átadja másnak a lehetőséget. Ha nem tudom teljesíteni a rám háruló feladatokat, mindez vonatkozik rám is.
– Beszélgetett Janics volt edzőjével, a 200 m-es páros döntése kapcsán önre megharagudó Fábiánné Rozsnyói Katalinnal a verseny alatt?
– Találkoztunk, köszöntünk egymásnak, de beszédbe nem elegyedtünk.
– Szóba került pletykaként, hogy Janics Natasa edzője lesz. Persze csak abban az esetben, ha az MKKSZ elnöksége elfogadja a lemondását. Mi igaz a hírből?
– Engem még senki sem keresett ez ügyben. Nem is gondolkodtam rajta. Ha nem leszek tovább kapitány, akkor valóban keresnem kell értelmes munkát a szakmában, mert szeretek a kajakozással foglalkozni. De hogy hol és kivel, egyáltalán milyen területen, azon még ráérek meditálni.
hirdetés
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!
Lájkolom és követem a Delmagyar.hu-t
Megosztom a cikket a Facebookon
