Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Argentín tangó a Puskás-stadionban

Sokszor leírtuk, de jó újra és újra ismételni: rendszeresen világsztár labdarúgók érkeznek Magyarországra! A spanyol Real Madrid vasárnapi látogatása után elérkezett egy újabb nagy nap a játékosok és a szurkolók számára is. A Puskás Ferenc-stadion vendége tegnap az az argentin válogatott volt, amelyet nemcsak jelenleg tartanak a világ egyik legjobb nemzeti csapatának. Beckham, Zidane és Ronaldo után Sorin, Crespo, Heinze melegített a kezdés előtt a pályán. Nem volna rossz legalább kéthetente ilyen kiválóságokat hazánkban fogadni...
Magyarország–Argentína 1–2 (1–1)
Budapest, Puskás Ferenc-stadion, 25 ezer néző. Vezette: Merk (Schaep, Salver) – mindhárom német.
Magyarország: Király – Juhász, Éger, Vanczák (Tóth N., 87.) – Bodnár, Takács Á., Huszti, Böőr (Kenesei, 69.), Halmosi (Priskin, 69.) – Gera – Torghelle (Kerekes, 69.). Szövetségi kapitány: Lothar Matthäus.
Argentína: Franco – Bernardi, Ayala, Heinze – Scaloni, Rodríguez, Sorín, D'Alessandro (Santana, 90.), Gonzalez (Zabaleta, 82.) – Crespo, Lopez (Messi, 63.). Szövetségi kapitány: José Pekerman.
Gólszerzők: Torghelle (29.), ill. Rodríguez (19.), Heinze (62.).
Kiállítva: Messi (65.).

Az álmodozás helyett a lelátóra pillantva azt vettük észre egy órával a meccs kezdése előtt, hogy még csak néhány százan ülnek a nézőtéren. A pesszimisták azt mondogatták, úgysem jön ki annyi ember, mint a Real elleni találkozón. A hírek azonban arról szóltak, hogy elővételben elkelt harmincezer jegy.

Ehhez képest „csak" alig 25 ezren foglaltak helyet a lelátón. Pedig a jegyárak olcsóbbak voltak, mint vasárnap.

Az argentinoknak mind a sajtópáholyban, mind a lelátón szépszámú honfitársuk akadt. Club Argentino Stuttgart! – hirdette egy hatalmas kék-fehér zászló, utalva arra, hogy bizony Németországban is akad hódolója a tangó hazájából érkezett labdarúgóknak. Nem beszélve például a magyar Ganxsta Zolee-ról. Szóval hódítanak az argentinok – minket az eddigi hat közös találkozóból például ötször meghódítottak. Csak 1976-ban Budapesten vertük meg őket Nyilasi és Fazekas góljával. Hazai pályán tehát veretlenek voltunk.

A magyar csapatban a vasárnapi mérkőzéshez képest öt olyan labdarúgó került a kezdőbe (Huszti, Bodnár, Gera, Király, Juhász), aki a Real ellen nem kapott szerepet.

A szokásokkal ellentétben nem CD-ről szóltak a himnuszok, hanem a népszerű hegedűművész, Edvin Marton előadásában. Érdekesség, hogy ő komponálja a többszörös világelső műkorcsolyázó, Pljusenko gálafellépéseinek hanganyagát. A találkozón egy már biztos 2006-os világbajnoki résztvevő volt nemzeti együttesünk ellenfele. A gauchók a dél-amerikai selejtezőcsoportot annyi pontelőnnyel vezetik, hogy foglalhatják a németországi szállásukat.

Nagyságrendekkel jobb hangulatban kezdődött a meccs, mint a vasárnapi, ráadásul igazi szurkolással is próbálta segíteni a magyarokat a közönség. Az iramra sem lehetett panasz: igaz, a nagy rohanásba több szabálytalanság is becsúszott. Maxi Rodríguez egy mintaszerű támadás után gólt szerzett, majd Gera a kapufára, néhány másodperc múlva Juhász pedig föléfejelt. De szép támadás volt! – ugrottunk fel a 30. percben, mikor a sokat szidott Torghelle egy valóban kiváló akció zárásaként a rövidre érkezve a hálóba perdített, 1–1. A labda nem sokat időzött válogatottunknál, de az eredmény a szünetben számunkra kedvező volt.

Gera-tánccal indult a második félidő: miután eljárta Scaloni előtt a csárdást, „felbőrözte" a derék védőt. A lövés viszont elkerülte a bal alsó sarkot. A 62. percben Heinze bombafejese megint a vendégek előnyét jelentette, 1–2. Lionel Messinek igen emlékezetesre sikerült a debütálása. A Barcelona 18 éves csillaga beállt, aztán két perc múlva a Vanczákkal vívott párharcban visszaütött – joggal mehetett tusolni. Gera óriási úr volt a pályán, messze a mezőny legjobbjaként mindenhol ott volt.

Lehet, miatta jött Budapestre Mourinho, a Chelsea szakvezetője? Ez azért kevésbé valószínű, és persze így túl egyszerű magyarázat lett volna, viszont az emberhátrányban lévő argentin védelem feltörése nem volt az. Kitűnő játék, remek iram, szenzációs hangulat, ám végül maradt az egygólos dél-amerikai siker. Pedig ezen a késő délutánon a siker is közel állt a magyarokhoz. Kár érte! Az elmúlt négy napért viszont egyáltalán nem volt az. Mert csodajátékosokat láthattunk közvetlen közelünkben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét révbe ért a Hód TC

Az igen gazdag sportmúlttal rendelkező Vásárhely második első osztályú bajnoki címét az elmúlt hét… Tovább olvasom