Délmagyar logó

2017. 11. 17. péntek - Hortenzia, Gergő 6°C | 9°C Még több cikk.

Avar György: edző és játékos

A 41 éves Avar György a szegedi kézilabdázás egyik ismert alakja volt – 14 évet húzott le a Pickben és elődeiben –, s még ma is több szállal kötődik a sportághoz. Edzősködik és játszik. Felelevenítettük a múltat, beszélgettünk a jelenről és a jövőről is.
Fotó: Karnok Csaba
– A bajnoki aranyérem pályafutásom legemlékezetesebb eseménye – mondta Avar György –, az 1996-os nagyon jó csapat volt. Azt sohasem fogom elfelejteni, hogy Dunaújvárosba közel ezer szegedi kísért el bennünket, és a Széchenyi téren is rengetegen vártak. Fantasztikus ünneplés volt... Mostanában egyre többször eszembe jut ez, mert a jelenlegi gárda – tíz esztendő elteltével – képes lehet ennek a megismétlésére. Ehhez az kell, hogy a keretet alkotó kiváló kézilabdások mindent ennek rendeljenek alá.

Profi pályafutását – szívritmuszavar miatt – 2000-ben hagyta abba, a klub és ő közösen döntött így. De nem ijedt meg, nem vonult vissza, a második vonalban a Kiskunmajsában, a Makóban, a Tiszaföldvárban és az utóbbi két évben a Szeged-Dorozsmában lépett, lép pályára. És fénykorát idézve, hetesével, nyolcasával, kilencesével szórja a gólokat.

– Tudom, olvastam, hallottam a híreket, több sportoló, köztük szegény Fehér Miklós is hasonló problémák miatt hunyt el. A pályán... Egy pillanatig sem féltem és nem gondoltam arra, hogy abba kellene hagynom az aktív sportot, szerencsére nincs is semmi problémám, panaszom.

A Tisza Volán ifjúsági csapatánál edzősködik, hétfőtől péntekig napi másfél órát kínozzák egymást a srácokkal. Olyan tehetségek vannak a keze alatt, mint a kapus Kiss Olivér, Valaczkai Attila, Lele Ákos és Balda Ákos. De nem minden a szakma:
– Azt szeretném, ha olyanok lennének, mint én, elsajátítanák a habitusomat, a mindig győzni akarást. Ez hetven-hetvenöt százalékban sikerül, ugyanis akinek komoly tervei vannak a kézilabdával, az vevő erre. A sport az életre is felkészít, itt tapasztalhatják, hogy az nem „habos torta", éppen ezért a csibészséget elviselem, sőt szeretem – magam sem voltam szent –, de a szemtelenséget nem. Idővel szeretnék majd rangos felnőtt csapat kispadján ülni, de még a játéktól sem tudok szabadulni.

És nem is akar. Amíg az ízületei engedik játszik, mert: – Imádom! Amikor odaérek a meccs helyszínére, mindig azon morfondírozok, melyik testrészem fog fájni. Aztán elkezdődik a mérkőzés, minden rossz érzésem, balsejtelmem elillan, a lefújást követően azonban leltározom a kék-zöld foltokat. A regenerálódás már nehezebb, de a meccsek kellenek, olyanok számomra, mint az akkumulátor: feltöltenek. Arra a másfél órára mindent elfelejtek, megszűnik a külvilág, elfeledem a stresszt. Persze néha felmegy így is a pumpa, 41 évesen már nehezen tűröm, hogy 20-22 éves emberek „világosítsanak fel" arról, milyen játék is az a kézilabda...


Elődöntős lehet a Pick

Az egykori kiváló szélső optimista. Véleménye szerint a Pick Szeged – természetesen ez sorsolás függő is – akár a legjobb négyig is eljuthat a Bajnokok Ligájában. De ehhez igazi, nagybetűs CSAPAT-ként kell „működnie" az együttesnek. Azt is megjegyezte: Kovács Péter vezetőedzőnek nincs könnyű dolga, ennyi jó játékost, egyéniséget nehéz eggyé gyúrni. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százszázalékos a Szeged Beton VE férficsapata

A férfi vízilabda OB I második fordulójában nem borult a papírforma: a Legrand-Szentesi VK kikapott… Tovább olvasom