Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Buday Ferenc visszavonta Az év legjobbja vándorserleget

Buday Ferenc Budapestről, a Honvédtól került játékosként Szegedre, a Tisza Volán kézilabdacsapatához. Edzőként az utánpótlás-nevelésben dolgozott, a felnőttgárdánál szinte csak „tűzoltóként" számítottak rá. A fiatalokat díjazandó 1990-ben alapította az Az év legjobbja vándorserleget, melyet most visszavont, megszüntetett.
Buday Ferenc levelét megírta. És ezt eljuttatta a Tisza Volánhoz, Kővári Árpádnak, valamint a médiának is. Ebben arról tájékoztatta az érintetteket, hogy megszünteti az 1990-ben alapított Az év legjobbja vándorserleget, mellyel az adott esztendőben kiemelkedőt nyújtó utánpótláskorú (serdülő, ifjúsági és junior) játékosokat jutalmazták.

Kővári Árpád reagálása

– Csak ott és azok hibázhatnak, akik dolgoznak – mondta Kővári Árpád, a Tisza Volán SC ügyvezető elnöke. – Ha Buday Ferenc úgy érezte, hogy nem minden úgy történik, ahogy szeretné, ahogy elképzelte, megbeszélhettük volna – mint eddig. Korábban is szinte állandóan újabb elvárásokat fogalmazott meg, sokszor olyanokat, amit nem teljesíthettünk. Levelével most kész tények elé állított minket. De a klub folytatja a hagyományt és a jövőben is jutalmazza majd a legjobb utánpótláskorú kézilabdásokat. Egyébként úgy érzem – és ezzel nem akarom megbántani –, egy sértődött ember, akit bánt, hogy most nem került szóba a neve, amikor edzőt kerestünk. 
– Mindenképpen segíteni akartam a város kézilabdasportját, ezért hívtam életre ezt a versenyrendszert, ezt a díjat. Ezzel szerettem volna a legtehetségesebb fiatalokat és rajtuk keresztül testnevelőik, edzőik munkáját elismerni.

Eredetileg egy tízéves ciklusra terveztük, megélte a tizenötöt. A legjobbak fényképét és a serlegeket éveken keresztül kiállították az újszegedi sportcsarnokban egy vitrinben, ott mindenki láthatta, büszkék lehettek rájuk a barátok, az iskolatársak, a szülők. Az utóbbi időben ez a lehetőség megszűnt, elkezdődött a hányattatás, a hanyatlás.

Emlékeztetőül és a díj életképességének bizonyítására álljon itt pár név, akik az évek során átvehették az alapító díszes kupáját: Kotormán Attila, Buday Dániel, Berta Róbert, Nagy László, Laluska Balázs, Nagy Levente, Sutka Norbert, Halász Máté, Lele Ákos. A sportág ismert egyéniségei, vagy idővel azokká válhatnak, Buday mégis keserűen jegyezte meg: „Igazából a célt sem értük el, mert a jutalmazott ifjak többsége már nem a Pick színeiben lép pályára. Az lett volna az ideális, ha a legjobbakat itt tudjuk tartani. Hogy miért mentek el? Ebbe most nem mennék bele, mert a távozás csak okozat, nem ok. Mivel a saját tehetségek „kirepülnek" mindig máshonnan kell igazolni, és ez nem szolgálja Szegeden a sportág ügyét.

Az eredeti alapszabály szerint a testnevelők, edzők egész évben figyelték tanítványaikat, mutatott produkciójukat és az ő ajánlásaik alapján ítélték oda a serlegeket. Az elmúlt években – Buday elmondása szerint – erről már szó sem volt, az egyesületnél, a Tisza Volánnál döntöttek. Már április van, és még nem értesítették a testnevelőket. Nincsenek meg az adatok, az eddigi győztesek réztáblái – pedig Buday szeretne egy kiállítást szervezni az anyagból –, az alapító okirat sem a Volán-irodán és a három vándorserlegből is csak kettő, a harmadik még a díjazottnál van.

– Hétköznapi kötelezettséggé, teherré vált, vagyis itt az ideje, hogy befejezzük. Szép volt, jó volt – vége. Köszönöm az eddigi segítséget. Lehet, hogy kevesen tudják, de ezt nem az egyesület, hanem én finanszíroztam, saját zsebből; a lebonyolítást, a szervezést viszont a klub vállalta magára. Bízom benne, hogy a mai kor követelményeihez igazodva – amennyiben persze szükség, igény mutatkozik rá – életre hívnak egy másik díjat. Mert továbbra is állítom, a fiatalokat és edzőiket valamiképpen motiválni kell.

Bár Buday Ferenc jelenleg a HNKC SE női együttesének a trénere, korábban tevékenykedett a megyeszékhely kézilabdaéletében. Dolgozott az utánpótlás-nevelésben és mintegy négy évet a felnőttegyüttesnél is. Vajon most miként látja esetleges szegedi szerepét?

– Sehogy... Felajánlottam, hogy a HNKC-vel párhuzamosan segítek az utánpótlás-nevelésben, az volt a válasz, hogy majd később térjünk vissza rá. Ez azóta sem történt meg. Biztos bennem van a hiba... Nem hiszem, hogy a jövőben szerepet szánnának nekem, nem tartanak rám, a tapasztalatomra, a tudásomra igényt. Pedig itt élek. Nem baj... Csak azt kérem, hogy a városhoz kötődő fiatalokat jobban becsüljék meg.

Díjazottak véleménye

– Még ifista koromban kaptam meg, ha jól emlékszem – mondta Berta Róbert –, és nagy lökést adott a karrieremnek, mert felfedeztek, értékelték a munkámat. Megszűnik? Megdöbbentő, hihetetlen, hogy ez megtörténhet.

– Akkor rangot jelentett, nagy megtiszteltetésnek számított – emlékezett Buday Dániel –, ha valakit korosztálya legjobbjának választottak a városban. Pozitív élmény, hatás volt. Sajnálom, hogy nem lesz többé, de elfogadom, megértem édesapám döntését. Jó kezdeményezés volt. Pedig valószínűleg most is akadnak tehetségek, akik örülnének egy ilyen serlegnek.

– Jelentős állomása volt pályafutásomnak ez a díj – közölte Bella Árpád –, hiszen észrevettek, kiemeltek a többiek közül. Bár a kézilabda csapatsport, ezért az egyéni elismeréseket mindig óvatosan kell kezelni. Buday Feri visszavonja? Nem hagyjuk, folytatjuk tovább, a srácok szeretik, várják és mindig kérdezgetik: az idén ki lesz a Buday-díjas?  

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ez csata lesz a javából

Ma este hat órakor a Szeviép-Szeged NB I A csoportos női kosárlabdacsapata Szolnokon lép pályára. A… Tovább olvasom