Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Cattani: eddig megtelt harmincöt notesz

Így ismeri őt mindenki. Szegeden, Csongrád megyében, az országban. A sportesemények nagy szurkolója, 35 éve jár Pick- meccsekre, és buzdítja a csapatot a B középből. Járt többször külföldön, nélküle nem rendezhetnek mér- kőzést a sportcsarnokban. Ki is ő valójában? Most bemutatjuk a csupa szív szurkolót.
"Cattani főfelügyelő jelentkezik!" – köszön nekünk Szeged egyik legnagyobb szurkolója. Matók László (49) – ez a becsületes neve – olyan „bútordarab" az újszegedi sportcsarnokban, amely nem hiányozhat egyik nap sem. Ha nincs meccs, már reggel megérkezik a büféhez, beszélget, nézi a meccseket a tévében, segít, ha kell a büféslányoknak, délután pedig hazamegy édesanyjához, akivel együtt él.

„Nekem nincs olyan, hogy kedvenc! Én a csapatot, a Pick Szegedet szeretem, immár 35 éve!"

Miért Cattani? – kérdezhetik többen, hogy miért ez lett a beceneve. 35 éve éppen a Délmagyarországban értesült arról, hogy a Volán hazai pályán játszik az NB I-ben. Egyből a B középbe állt be szurkolni, és megragadta az a hangulat, ami az újszegedi sportcsarnokban fogadta a kézilabdameccsen.

„A szurkolók neveztek el, pedig akkor még nem is adta a tévé a Polip című sorozatot, aminek a főszereplője Cattani főfelügyelő volt!" – kapjuk meg a választ a névadásról.

A Madách Imre általános iskolában kezdte a tanulmányait, ezután a Mórába is járt, majd a Picknél kezdett el dolgozni. Volt kertész, majd rokkantnyugdíjas lett. Van egy öccse, Zsolt, aki egyszer volt Pick-meccsen, ő azonban nem akkora szurkoló, mint Cattani, őt nem fogta meg a hangulat, de kiváló testvérek, szeretik egymást.

Cattani. 35 éve elképzelhetetlen nélküle Szegeden kézilabdameccs. Fotó: Frank Yvette
Cattani. 35 éve elképzelhetetlen nélküle Szegeden kézilabdameccs. Fotó: Frank Yvette

Fiatalként ő is a labda bűvöletében élt. Az Ady téren – hol vannak már azok a legendás pályák (?) – és a SZOTE-pályán rendszeresen futballozott. Kapus volt. Volt, amikor kesztyűben védett, volt, amikor nem. „Betonon azért nem vetődtem!" – mesél a kapusmúltjáról. „Egyszer az Ady téren munkások dolgoztak, és kihívtak bennünket. Azt mondták, hogy jól elvernek minket. Jó csapatunk volt, 30–3-ra nyertünk, én is lőttem gólt, egészpályáról bombáztam az üres kapuba!"

A csapattársak a futballpályán csak „Pikszinek" becézték, a nevet azért kapta, mert tudták, hogy mekkora Pick- szurkoló.

Cattani sok helyre kísérte el a csapatot, többször járt külföldön. Izlandon, Cipruson, Finnországban, Németországban és Spanyolországban is a helyszínen szurkolt a kedvenceknek.

„Mentem én, amikor csak tudtam, most már azonban nem tudom megfizetni a külföldi utakat, így maradnak a vidéki meccsek, de oda is kevésszer jutok már el!" – számolt be a kalandozásairól Cattani.

Beszélgetünk, ő mesél. Elárulja, hogy Jonas Larholmnak mindig úgy köszönt, hogy „Helló, Erik!". – „Ő egy viking volt szerintem!"

Az ellenfelek szurkolóival is jóban van. Ismerik, kedvelik, nem bántják, bár egyszer a Partizan ultrái behúztak neki egy nagyot.

„Remport Csabi, a veszprémiek közismert szurkolója is szerzett már nekem jegyet!" – elárulja, hogy nem ellenségek ők, csak ellenfelek, így a barátság simán belefér.

A klubtól kapott egy új mezt, mert az előző megkopott a mosás után. Büszke a 66-os feliratra, mert ekkor született. Elővesz egy kis noteszt. Rio 2016 felirat díszeleg rajta. „Ebbe írom be a meccseket, hogy mikor játszik a kedvenc csapatom!" Kiderül, hogy ilyenből van már egy jó pár, az évek alatt – 35 év nagy idő – megtelt jó sok. Cattani nélkül nem rendeznek Szegeden meccset. Ezzel mindenki tisztában van. Most már tudjuk, hogy ki, és tanultunk is tőle valamit: milyen rajongásig szeretni egy csapatot! Ő tényleg egy nagy szurkoló!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Herkules SE: ezüstöt ért a vasakarat

Salgótarján után Oroszlányban is jól szerepeltek a vásárhelyi Herkules SE erős emberei a Magyarországon először megrendezett Vasakarat versenyen. Tovább olvasom