Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

Dzsudzsák Balázs: Nem aktuális a váltás

Nem túlzás azt állítani, hogy a jelenlegi legfelkapottabb magyar labdarúgó a holland PSV Eindhoven labdarúgója, Dzsudzsák Balázs (23), akivel tegnap kora délután a Rádió Plusz segítségével sikerült telefonon beszélnünk.
– Hogyan telnek a napok az edzőtáborban?
– Éppen az utolsó tréningre készülünk Valenciában, majd utána indulunk vissza Hollandiába. Hála az égnek egyetlen napot leszámítva, amikor éppen edzőmérkőzést játszottunk, végig jó időnk volt, ez pedig a tréningek szempontjából nagyon fontos.

– Megszokott dolog, hogy a csapat néhány napot Spanyolországban készül?
– Tavaly is itt voltunk, bár nem Valenciában. Nyilván azért választották ezt a vezetőink, mert az időjárás lehetővé teszi, hogy normális körülmények között, jó pályákon és nem a zimankóval megküzdve dolgozhassunk. Sajnos még mindig olyan híreket kaptunk, hogy Hollandiában hideg van, de a hét végén már kupameccsen lépünk pályára a Heerenveen ellen, így muszáj visszamennünk.

– Marad Eindhovenben?
– Szerintem igen, és most nem is akarok mással foglalkozni. Ilyenkor felesleges azon gondolkodni, hogy mi lenne, ha itt vagy ott szerepelhetnék, pláne, hogy elkezdődött az alapozás. Bár azt mondják, van az a pénz, amelyért elengednének, ám ebben a pillanatban kicsi az esély arra, hogy elhagyom Eindhovent.

Dzsudzsák Balázzsal minden rendben, pályafutása egyre feljebb ível.  Fotó: DM/DV
Dzsudzsák Balázzsal minden rendben, pályafutása egyre feljebb ível.
Fotó: DM/DV

– Milyen élmény fűzi Szegedhez?
– Ha jól emlékszem, nyolc-kilenc évesen egyszer voltam egy teremtornán, amelyet a Tisza Volán SC szervezett, és játszottam is a klub ellen. Ám egyéb emlékem nemigen van a városról.

– Szegeden hiányzik a minőségi futball, ám azért több remek labdarúgó is itt kezdte a pályafutását. Ilyen a Debrecenben szereplő Laczkó Zsolt. Vele milyen a kapcsolata?
– Nagyon jó viszonyban vagyok Buksival, az utánpótlás-válogatottban folyamatosan szobatársak voltunk, sőt napi kapcsolat alakult ki köztünk. Amikor ő külföldre került, addig én otthon futballoztam, most viszont fordítva van, ráadásul ugyanabban a csapatban, a Debrecenben játszik, amelyből én indultam, így megvan most is a kapocs. Rendes gyerek, remek labdarúgó.

– Azért ne feledkezzünk meg arról sem, aki segített az interjú elkészítésében: ismerősen cseng a kézilabdás Habuczki Tamás neve?
– Nagyon is! Sokat kávéztunk együtt Debrecenben, amikor ő is ott játszott. Szerencsére jó kapcsolat alakult ki a labdarúgók és a kézilabdások között, közös programokat csináltunk, eljártunk a meccseikre, és ő is az a játékos volt, akit folyamatosan elértünk a kávézóban. Tomi és közös barátunk, Kiss Imi állandóan azzal fűzött, hogy menjek el hozzájuk alapozni, és akkor biztos felszednék magamra öt-hat kilogramm izmot, mert ilyen alkattal a kézilabdában hamar eltörnének, de mondtam, hogy mi ezt a játékot lábbal játsszuk, és meghagyom nekik az erős edzéseket.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bodó Imre: nem presztízskérdés

A Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség február 15-én tisztújító taggyűlést tart, a jelöltségre információink szerint hárman pályáznak. Tovább olvasom