Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Guczoghy György: Azt szeretném, ha lenne tíz ˝Berkink˝

17 évesen a legfiatalabb Európa- bajnok tornász lett, később vb-n ezüst-, olimpián bronzérmet szerzett Guczoghy György (52). Bár legerősebb szere a lólengés volt, mégis gyűrűn neveztek el róla egy mozdulatot, a Guczoghy-szaltót. Évtizedekig távol volt sportágától, ám két éve szövetségi utánpótlás-vezetőként újra a tornáért dolgozik, csütörtökön pedig Szegeden járt, ahol az Arany János iskolában nézte meg a jövő reménységeit.
Láng Gézaedző társaságában érkezett Szegedre, az Arany János iskolába, hogy megnézze a helyi tornászutánpótlást. Mit látott?

– A legfontosabb, hogy sokan vannak. A Sport XXI programban, amelyben Szeged is szerepel, több lépcsőben foglalkozunk az utánpótlás-neveléssel, az egyik fontos terület a tömegesítés. Hosszabb távon szeretnénk a nagyobb városokban tornabázisokat, akár egy akadémiai rendszert kialakítani, jelenleg azt vizsgáljuk a kollégáimmal, hol van erre a legjobb lehetőség. Szeged ilyen hely, éppen ezért ülünk majd le erről beszélgetni a városvezetéssel.

– Egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy nem volt különösebben tehetséges, amit elért, azt a szorgalmának köszönheti. Ez minden fiatalnak pozitív példa lehet.

Guczoghy György háromszor volt Európa-bajnok lovon. Fotó: MTI
Guczoghy György háromszor volt Európa-bajnok lovon. Fotó: MTI

– Nyolcévesen kezdtem el tornázni, míg más 4-5 éves korában megy le először az edzőterembe, ezért is kellett többet gyakorolnom másnál. A tornasport nem csak azoknak való, akik olimpiai bajnokok akarnak lenni, más területeken is hasznos lehet az a fegyelem, alázat és mozgáskoordináció, ami itt elsajátítható. A tömegesítéssel jobb a tehetségkiválasztás lehetősége: az a célunk, hogy ha egy faluban van egy ügyes gyerek, annak azonnal meg tudjuk mondani, hol talál szakképzett edzőt és megfelelő körülményeket. Jelenleg van egy Berki Krisztiánunk, aki a világ legjobbja, de mivel egyedül van, nagy rajta a felelősség. Azt szeretném, ha lenne tíz „Berkink", ezzel pedig növekedne az esélyünk a kiugró eredményekre.

 Minden szinten a dobogón

Guczoghy György 1962. március 3-án született Budapesten. 1970-től 1989-ig a Honvéd versenyzője lett, edzője Kisteleki Antal volt. 17 évesen, 1979-ben minden idők legfiatalabb felnőtt Európa-bajnoka, lólengésben aratott sikerét 1981-ben és 1983-ban megismételte, 1985-ben ezüstöt, 1987-ben bronzot nyert. 1980-ban, a moszkvai olimpián tagja a bronzérmes magyar csapatnak. 1981-ben lólengésben harmadik, 1983-ban Budapesten második a világbajnokságon. Nagy fájdalma, hogy az 1984-es Los Angeles-i olimpián nem vehetett részt a bojkott miatt. 1988-ban még ott volt Szöulban, csapatban 6., egyéniben 8. lett.

– Milyen emlékek fűzik Szegedhez?

– Régen jártam a városban, de korábban többször voltam itt tornászként, sőt aerobikbemutatókat is tartottam. Húsz évig távol maradtam a tornasporttól, most, hogy újra belecsöppentem a körforgásba, biztosan többször járok erre.

– Ha már említette az aerobikot: úgy tudom, ön az első országos bajnokunk, annak ellenére, hogy a versenyen senkit nem előzött meg.

– Mivel egyedül én indultam. Magyarország kapott egy meghívást a Japánban rendezett világkupára a 90-es évek elején, ám ezen csak az országos bajnok indulhatott. Akkoriban még nem volt ob, így az első kiíráson egyedül vettem részt. Elsőre olyan gyenge volt a gyakorlatom, hogy nem fogadta el a zsűri, csak azután lettem aranyérmes, hogy újra bemutattam. Aztán nyolc évig komolyan foglalkoztam a sportággal, ám amikor elkezdődtek a belső viták, inkább kiszálltam.

– Tornázik még?

– Sajnos nem. A jelenlegi munkám mellett rengeteget kell utaznom, így az edzés nem fér bele. Bár sokat kihagytam, szeretnék visszatérni a terembe, vannak ugyanis olyan szeniorversenyek, ahol elindulnék. Ehhez azonban le kellene dobnom néhány kilót, mert így sérülésveszélyes lenne.

Utánpótlás-vezetőként a szegedi tehetségeket is megnézte. Fotó: DM/DV
Utánpótlás-vezetőként a szegedi tehetségeket is megnézte. Fotó: DM/DV

– Lovon volt a legsikeresebb, mégis gyűrűn neveztek el önről egy mozdulatot. Honnan jött a Guczoghy-szaltó?

– A történethez hozzátartozik, hogy ezt nem mi találtuk ki az edzőmmel, hanem Csányi Rajmund és egyik tanítványa, ám ő nem tudta tökéletesen megcsinálni, mert nagyon laza vállak kellenek hozzá. A mozdulat lényege, hogy a dupla szaltó után nem a leugrás következik, mint ahogyan ezt akkoriban csinálták, hanem folytatódik a gyakorlat. Amikor először bemutattam, és a szaltó után nem engedtem el a gyűrűt, mindenki megrémült a versenyen – azt hitték, felakadtam, és megsérültem közben. Ez a mozdulat irányvonalat adott a gyűrűgyakorlatoknak, ma is sokan csinálják, nyújtott testtel és bicskázva is. Úgy tűnik, időtálló újítás volt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Floratom Szeged AC Probart: idegenben is kötelező

Két forduló van hátra a férfi asztalitenisz extraliga 2013–2014-es szezonjából. Tovább olvasom