Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Ilyés Ferenc türelmet kér

Ilyés Ferenc, a Pick Szeged válogatott átlövője mostanában a második félidőre szabadul fel, s talál az ellenfél kapujába. Ennek oka talán a menjek, vagy maradjak kérdése, amely a szurkolókat is foglalkoztatja. Erre kerestünk választ a kézilabdással készült interjúnkban.
Fotó: Schmidt Andrea
– Számomra feltűnő, hogy a második félidőben mind a Valladolid, mind pedig a legutóbbi százhalombattai mérkőzésen válik gólerőssé. Mi ennek az oka?

– Mostanában jómagam is érzem, hogy a mérkőzések elején görcsösen játszom. Arról szó sincs, hogy ne akarnék én már az első másodpercekben is jól teljesíteni. De olyan fáradtság, erőtlenség önt el. Talán azért, mert túl nagy teher hárul reám? Nem tudom. Az tény, hogy a mesterrel abban egyeztünk meg, hogy többet pihenhetek. De a sors mindig úgy hozza, hogy védekezek és támadok is. Szinte az egész mérkőzést végig kell játszanom.

– Az elmúlt bajnokságban is így volt...

– Nem egészen, hiszen Perunicsics többször leváltott. Akkor többet pihenhettem.

– Korábban is panaszkodott erőtlenségre. Úgy tudom, orvosi kivizsgáláson is volt. Milyen diagnózis született?

– Hála az istennek, mindent rendben találtak. A csapatorvos, Szabó István legutóbb szívproblémát észlelt. Tüzetes kivizsgálásra küldött, szerencsére a gyanú nem igazolódott be. Tehát szervi problémám nincs. Szedem a vitaminokat, mindent megpróbálok, hogy regenerálódjak egyik mérkőzéstől a másikig, amiből most van éppen elég, hiszen háromnaponként játszunk.

– Akkor mégis miben látja a megoldás kulcsát?

– Fejben kell pihentnek, stresszmentesnek lennem. A csapat volt terapeutájával, Fekete Györggyel sokat beszélgetek, s baráti alapon megpróbál segíteni.

– Esetleg nem az búvik meg a háttérben, amiről a szurkolók is már széles körben beszélnek, hogy menjen, vagy maradjon?

– Egyébként nem foglalkozom a szurkolók bírálataival, híreivel. A jövőben is szeretnék csak a kézilabdával törődni, s ezért is kértem fel egy játékosmenedzsert. Ő képviseli az érdekeimet, s tárgyal a jövőmről is.

– A Pick vezetése éppen azt szeretné, ha minél hamarabb eldőlne, hogy itt, vagy más klubban folytatja. Ha jók az értesüléseim, akkor egyelőre nem tárgyalnak a Szegeddel.

– A nyáron, amikor pontosítottuk a Pick elnökségével a szerződésem egyik pontját, ami szerint kivettük azt a kitételt, hogy megfelelő ajánlat esetén eligazolhatok, akkor megegyeztünk, hogy a jövőmre majd tavasszal visszatérünk.

– Esetleg vannak kérői most is?

– Természetesen. A Pick Szeged is megtette az ajánlatát, azonban vannak külföldi klubok is, amelyek érdeklődnek irántam. Mindenkitől türelmet kértem. Egy biztos, december közepe után ismét tárgyalóasztalhoz ülünk a Pick vezetésével. De jó lenne, ha egy kis nyugalmat kapnék, s nem bombáznának állandóan.

– Szerintem érthető a türelmetlenség, hiszen még az is elterjedt, s a klub fórumán is megjelent, hogy már aláírt a Veszprémhez. Igaz?

– Mondtam már, hogy egyelőre sehova nem köteleztem el magam. Hogy a menedzserem kivel tárgyal, azzal én nem foglalkozom. Tulajdonképpen nem kizárt a bajnokkal való egyezkedés sem. A fórumot pedig nem olvasom. Nem akarom felbosszantani magam. Megértem a drukkereket is, hiszen ők továbbra is jó és erős csapatot szeretnének. Az pedig számomra megtisztelő, hogy rám ennyire számítanak. Eddig is nagyon sok kedvességet és törődést kaptam tőlük és Szegedtől. Az idén egyszer már kijelentettem, nagyon hálás vagyok a Pick Szegednek, a városnak, hogy bíztak bennem, s hozzásegítettek ahhoz, hogy válogatott lettem, s jegyeznek ebben a sportágban. De hagyjanak, hogy játsszak, s ne azzal keljek és feküdjek, hogy állandóan bombáznak a döntés meghozatalában. Eljön annak is az ideje, s nem is olyan sokat kell várni.

– Mire számít a valladolidi visszavágón?
– Arra, hogy Spanyolországban ugyanolyan lelkesen és odaadással játszunk, mint itthon, csak még nagyobb összefogással fogunk küzdeni. Nagyon fontos, hogy ne kapkodjunk, a minimálisra csökkentsük a hibák számát. Ez rám is vonatkozik. Mint ahogyan Schaffhausenben sikerült nyernünk, nem elképzelhetetlen, hogy Valladolidban is mi fogunk ünnepelni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Világklasszisokat is neveltek már

A szegedi Dózsa György Általános Iskola híres sportos hagyományairól, különösen a kajakos-,… Tovább olvasom