Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Ismerkedés a sportággal a BB Mentor-kupán

Tudják, miért kell egy verseny előtt ballal fogat mosni, miért fontos a sebesség, illetve hogy százhúszszor három az miért napi egy kilogramm? És ezeknek mi köze a tekéhez?
A sportág szegedi nemzetközi versenyén, a BB Mentor-kupán mindez kiderült.
– Eljött az én időm! – döntöttem el, amikor megláttam a 10. WNBA-NBC férfi egyéni teke világranglista-verseny kiírását. Régóta gondolkodtam azon, el kellene indulnom, a tervből pedig éppen a jubileum kapcsán lett valóság.

Jelen

Mint a profik, úgy készültem. Könnyű vacsora (zsemle, tejföl, tarja, reszelt sajt), csak szénsavmentes ásványvíz, tévé kikapcsolva, egy kis olvasás, és még a fogamat is bal kézzel mostam meg, kímélendő a másnap fontos feladatra készülő jobbosomat. Szerencsére a gyermekeim, így a négyéves Szabika és a féléves Kamilla is hagyott aludni, szóval minden ideálisan alakult. És ideális volt a helyszín is: a Belvárosi Nyomdának köszönhetően színes programfüzet várt, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. révén öt nemzet zászlója függött a falon, a Szilánk Zrt. üvegtrófeáinak tervei pedig biztosítottak arról: a pénzdíj mellett is van miért küzdeni.

A verseny második napjának első sorában kaptam helyet a tavalyi meglepetésember, a Kunfehértó színeiben induló, 2011-ben holtversenyes harmadik Iványi Lászlóval együtt.

Múlt

– Soha nem felejtem el a tavalyi viadalt, amikor rengetegen szurkoltak nekem itt, az újszegedi teke- és bowlingcentrumban. Ilyet kívánok mindenkinek, aki tekézésre adja a fejét – emlékezett vissza a játékos, amikor a nevezési díj (amatőröknek, NB III-as, NB II-es és NB I-es játékosoknak 2500, szuperligásoknak 3000, a válogatottaknak 4000 forint) kifizetése után a folyosón bemelegítettünk. Pontosan tíz órakor pályára szólítottak, aztán elkezdődött a verseny. Egy határérték motivált: legalább 450 fát szerettem volna elérni. Népes szurkolótáborom volt – két kolléga, a feleség, egy rokon és egy barát plusz egy Charlton Athletic-zászló, amelynek színeit képviseltem –, és a felkészítő szakember is igazán minőséginek számított. A Szegedi TE stábjából Mészáros István mellett a többszörös világbajnok Kakuk Levente magyarázta, mit és hogyan csináljak: maradjak a dobásban, ne forduljon semerre a vállam, nyúljak az első bábu felé, és próbáljak úgy tenni, mintha meg
Veres hatszázas

A 10. WNBA-NBC A kategóriás férfi egyéni teke világranglista-versenyen, amelyet a BB Mentor-kupáért rendeznek az újszegedi teke- és bowlingcentrumban, már van egy hatszázas eredmény: a Földeák játékosa, Veres Zsolt érte el, ezzel két nap után vezet.

Eredmények a 2. nap után: 1. Veres Zsolt (Földeák) 600, 2. Zdravko Kresovics (Vojvodina) 585, 3. Tóth Norbert (ifjúsági válogatott) 584, 4. Béres Árpád (Köszolg) 569, 5. Nagy János (egyéni induló) 568 (209), 6. Császár Péter (Főv. Gázművek) 556, 7. Bárány Csongor (Postanska Beograd) 560, 8. Zoran Djakovics (Vojvodina) 554, 9. Zdenko Pavlics (Polet Zombor) 547, 10. Baksa Imre (Gyula) 541 fával.

akarnám fogni.

Nem mindig bírtam követni az utasításait. Nem azért, mert nem akartam, hanem mert nem tudtam. Igyekeztem, de sehogy sem bírtam például olyan sebességgel eldobni a golyót, ahogy Kakuk: amíg ő általában 40, addig én jó, ha 28 kilométer/órás sebességgel indítottam útjára. És akkor még nem beszéltem a pontosságról. Üresből – amikor egyetlen bábut sem találunk el – az átlag összesen 1–2, míg nekem 13 jött össze. Hiába, bár volt már néhány edzésem, mégsem tartozom a rendszeresen tekézők közé. És bár évek óta a sportág mellett vagyok, az örök tétel beigazolódott: nem nézni, inkább csinálni kell.

Az idő és a gurításszám előrehaladtával az izmaim is jeleztek. Kiszámoltam, ha százhúsz dobást teljesítek és három kilogrammos golyóval számolok (2,8–2,9 kiló között van a valós tömege), akkor közel 360 kilogrammot mozgatok meg. És akkor az előttem álló egy év minden további napjára már január elején, egy óra alatt megemeltem egy kilót. Ezzel le is tudhatom a kondiedzéseket – döntöttem el gyorsan.

Jövő

A tervem megvalósult, ugyanis 455 fával zártam, és ekkor még a 16-os döntőbe jutásra álltam – mert csak tizenegy induló végzett. Később reálisan úgy számoltam, a verseny utolsó helyezettje megvan.
Utóirat: hát-, comb-, fenék- és karizomfájásra ébredtem. Nem volt őszinte a mosolyom, amikor megpróbáltam felkelni. De mindez nem vette el a kedvemet e csodálatos, egyben nehéz sportágtól: jövőre meglesz a 460 fa.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiváló főpróba: Magyarország-Bahrein 34-24 - galéria

A magyar válogatott magabiztosan verte Bahrein együttesét, és jól hangolt a hétfőn kezdődő… Tovább olvasom