Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Jonas, a svéd léggitáros

Kézilabda, Makó - Jonas Larholm két idényt játszott a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatában. A svéd válogatott irányító-átlövő a következő idényben már Dániában szerepel. Az olimpiai ezüstérmes játékos egy hete Szegeden pihen, péntek este a csapat masszőrének, Süli Lászlónak az esküvőjén vett részt. Éppen a lagziban beszélgettünk vele.
– Ez már a második magyarországi lakodalma, mennyivel más, mint hazájában, Svédországban?

– Őszintén? Több magyar lagziban voltam, mint svédben, mert otthon eddig egyszer buliztam. A testvéremnek, Eriknek két hete volt az esküvője. Negyvenen voltunk, énekeltünk, buliztunk, de össze sem hasonlítható egy magyar lakodalommal, mert nálunk nincs ekkora mulatság, tánc. Nagyon tetszett eddig mindkét esküvő. Otthon, öcsém bulijában édesapám zenélt. Remekül játszik, van is egy együttese. Bob Dylan-, Leonard Cohen-dalokat játszott, illetve a saját szerzeményeit adta elő.

– Ön is tud gitározni?

– Próbáltam, de nem jött össze. Az alapokig jutottam. Énekelni is a kocsiban, illetve a tus alatt szoktam, annyira szerintem nem jó a hangom. De a zene fontos számomra, mindig szól nálam valami. Léggitározni viszont kiválóan tudok, ezt a makói lagziban be is mutattam...

– Sok barátja lett Magyarországon.

– Rengeteg haverom lett. Jó barátom is, Süli Laci, csapatunk masszőre került a szívemhez a legközelebb. Tudom, furcsa ilyenkor ez, de önnel és Andris öccsével is remek a kapcsolatom. Visszatérve Lacihoz, biztos vagyok benne, hogy a mi barátságunk sokáig megmarad. Laci és Noémi egyik esküvői ajándéka éppen édesapám cédéje volt, ezt is hoztam Svédországból. Remélem, tetszik majd nekik apa zenéje.

Eskövőn Makón. Jonas Larholm (balról) és kedvese, valamint a barát, Süli László és felesége, Noémi. Fotó: Iványi Aurél
Eskövőn Makón. Jonas Larholm (balról) és kedvese, valamint a barát, Süli László és felesége, Noémi. Fotó: Iványi Aurél

– Jó volt Szegeden?

– Nagyon. Én olyan típusú ember vagyok, aki szereti megismerni más országok kultúráját, így izgalmas két évet töltöttem el. Jó volt itt élni. Jóval többet kaptam, mint amire számítottam. A szegedi lányok pedig csodaszépek.

– Mit jelentett a Pick Szegedben játszani?

– Büszkeséget! A pályafutásom egyik legszebb időszakát töltöttem itt. Az EHF-kupa-győzelem pedig ennek szép lezárása volt. Főként azért, mert ehhez talán én is hozzátettem, az utolsó hetesem pedig, bízom benne, hogy mindenki számára emlékezetes marad. Én örökre elraktároztam, biztos, hogy többször álmodom majd vele.

– Jön még Szegedre?

– Ebben biztos vagyok. Laci is jön hozzám, előbb Svédországba, majd Dániába, így visszatérek még. Ez egy olyan hely marad, amely az életem egyik része, így szívesen jövök majd pihenni.

– Mit üzen a Pick Szeged drukkereinek?

– Azt, hogy csodálatosak! Olyanban, mint az EHF-kupa-győzelem után rendezett Dugonics téri ünneplés, még előtte sohasem volt részem. Mi volt ott! Jó ég, még most is borsódzik a hátam. De a rangadók, a nagy meccsek hangulata is felejthetetlen emlék. Itt szurkolók veszik körül a csapatot, olyan fanatikusok, akik élnek-halnak a csapatért. Éppen ezért különleges érzés Pick-játékosnak lenni. Ilyen szeretetet még sehol sem kaptam. Ezt köszönöm!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerb pofon

A budapesti rendezésű Európa-bajnokságra készülő magyar férfi vízilabda-válogatottat a Világligában csak a szerbek állították meg, ők viszont nagy fölénnyel. Tovább olvasom