Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

Joseph Kayes két napig ünnepelte születésnapját

Sorozatunkban sportolókkal beszélgetünk, azonban a sportágról, amelyet űz, egy szót sem ejtünk. Az idei második részben az A-Híd Szeged Beton bajnoki éllovas, magyarkupa- győztes új-zélandi centerével, Joseph Kayesszel, alias „Józsival" diskuráltunk.
– A háromhetes szabadságát hazájában, Új-Zélandon töltötte, szombaton érkezett vissza Szegedre. Kiheverte már a hosszú utazást?
– Próbálkozom vele, de az nem olyan egyszerű. Kiszámoltam, 38 órát vett el az életemből. Aucklandon felszálltam a gépre, onnan Oszakába repültem, majd Frankfurtba, végül pedig kikötöttem Budapesten. Onnan már csak szűk 170 kilométert kellett autókáznom.


Joseph Kayes Új-Zélandon az aktív pihenést választotta. Fotó: DM/DV
Joseph Kayes Új-Zélandon az aktív pihenést választotta.
Fotó: DM/DV

– Ritkán tud csak hazamenni, emiatt gondolom, rövidnek találta a szünetet.
– Hát igen, szívesen maradtam volna még otthon, nálunk ugyanis most éppen tombol a nyár, gyönyörű az idő, kék az óceán, meg persze az is szuper volt, hogy együtt lehettem a szeretteimmel. Csakhogy profi sportoló vagyok, azok pedig tudják a dolgukat, a kötelességüket. Amúgy pedig egyáltalán nem volt rossz visszajönni Szegedre.

Tortára várva

Mindig az interjúalany határozza meg, hogy ki következzen a sorozat jövő heti részében. Joseph Kayes Fürész Emőkének, az ABCOM-Szeged KE női kosárlabdacsapata bedobójának passzolja a labdát. „Egy hete volt a 21. születésnapom, mikor kóstolhatom meg a nekem készített tortádat?" – szólt a kérdés.

– Mivel teltek otthon a napjai?

– Az első héten sokat vízilabdáztunk öcsémmel, a másodikon és a harmadikon inkább arra figyeltem, hogy minél többet pihenjek. Gyönyörű helyen lakunk, minden feltétel adott a kikapcsolódásra, a feltöltődésre. Sokat napoztam, de jutott időm a búvárkodásra és a szörfözésre is.

– Mennyivel mások az új-zélandi emberek, mint a magyarok?
– Nálunk más az életmód, a környezet, a tengerpart sok mindent meghatároz. Úgy látom, optimistábbak vagyunk, jobb a kedvünk.

– Szabadsága alatt ünnepelte a 21. születésnapját. Nagy buli volt?
– Otthonunkban, Papamoa Beach Taurangán köszöntöttek fel a rokonok, a barátok, ismerősök. Szerénynek azért nem nevezném az összejövetelt, voltunk vagy 200-an. Ettünk, ittunk, nagyot mulattunk. Két napig tartott...

– Az elmúlt nyáron a lábműtéte miatt sokat kihagyott, és ez a súlyán is meglátszott. Most minden rendben?
– A lehető legtökéletesebben. Egyrészt odafigyeltem a kajákra, az étkezésre, másrészt én csodálkoztam volna a legjobban, ha ennyi mozgás mellett is gyarapodik a testsúlyom...

Válasz Vadkertinek

Vadkerti Attila, a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának kapitánya a következő kérdést tette fel Joseph Kayes-nek: „Sokat hallottam már a nemzeti táncotokról, a hakáról. Mikor tudnál megtanítani rá?"
Kayes válasza: „Nem vagyok semmi jónak elrontója, ha ennyire meg akarod tanulni, ám legyen. De azt nem árt tudnod, jól teszed, ha sorszámot tépsz, mert már többen fordultak hozzám hasonló kéréssel. Pólós csapattársaimnak egyszer-kétszer már eltáncoltam, nyugodtan mondhatom, sikert arattam vele."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismerkedés a sportággal a BB Mentor-kupán

Tudják, miért kell egy verseny előtt ballal fogat mosni, miért fontos a sebesség, illetve hogy százhúszszor három az miért napi egy kilogramm? És ezeknek mi köze a tekéhez? Tovább olvasom