Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

KÉSZ Labdarúgó Akadémia: új út, új módszerek

A megyei utánpótlásbázisokat bemutató sorozatunk 32. részében a 2007-ben alakult KÉSZ Labdarúgó Akadémia Alapítványt mutatjuk be.
Új résztvevő jelent meg a szegedi utánpótlásképzés területén 2007-ben: a KÉSZ Labdarúgó Akadémia Alapítvány nemcsak azért számít újnak, mert a legfiatalabb, hanem mert más utakon indult el, mint elődei.

– Azt ismertük fel, hogy nincs szükség a diákvárosi környezetű Szegeden olyan típusú, bentlakásos akadémiára, mint amilyen például Felcsúton vagy Agárdon működik – mondta Dlusztus Imre, az alapítvány vezetője.

– Ugyanis van annyi gyermek, hogy ne kelljen beiskolázni, kollégiumot biztosítani a különböző településekről érkezőknek. Az akadémiák ráadásul 14 éves kortól iskolázzák be a gyerekeket, így még a legjobbak sem vesznek részt a 4 és 14 év közötti, a képzés szempontjából legfontosabb időszak munkájában. Az oktatási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy sporttagozatos osztály induljon közoktatási típusú intézményben. Tulajdonképpen ebben rejlik a többi szegedi sportegyesület számára is a lehetőség.

A KÉSZ akadémia négy éve öt iskolában (Szeged: Makkosházi, Kiskundorozsma: Orczy, Jerney, Sándorfalva, Szőreg: Kossuth) jelent meg, majd a következő év őszén a tanévkezdéskor újabb négy (Szeged: Tabán, Gregor, Tisza-parti, Weöres) általános iskola, valamint tizenöt óvoda csatlakozott.

 A KÉSZ Labdarúgó Akadémián sok tehetség bontogatja szárnyait.   Fotó: Frank Yvette
A KÉSZ Labdarúgó Akadémián sok tehetség bontogatja szárnyait.
Fotó: Frank Yvette

– Mi megoldást kínálunk arra a problémára, ha az iskolában nincs elegendő tanár, szakember. Az önkormányzatokkal és az iskolákkal kötött megállapodás alapján szakképzett edzőket viszünk az intézményekbe, ezáltal a gyerekek nincsenek kiszolgáltatva a szülői mobilitás korlátjainak – tette hozzá Dlusztus.

A KÉSZ akadémia kötelékébe jelenleg 530 gyerek, 13 tréner, egy szakmai vezető és egy főállású irodavezető tartozik. Dlusztus szerint ezzel a szervezettel a labdarúgó-utánpótlásképzéshez szükséges mindhárom fontos dolognak meg tudnak felelni: 1. a tömegesítésnek, hiszen a legnagyobb gyereklétszámmal dolgoznak; 2. a kiválasztásnak, hiszen folyamatosan szervezik a tornákat; és 3. a tehetséggondozásnak, hiszen a műhely felépített.

– Olyan módszert mutatunk be, olyan utat járunk, amelyet itthon még senki sem alkalmazott, amelyen még senki sem járt. Az egykori szövetségi kapitány, Gellei Imre is elismerte a munkánkat, a Komárom-Esztergom megyei igazgatóság és az MLSZ pedig bekérte a beszámolónkat. Viszont csak akkor ér valamit ez a rendszer, ha Szegeden meglesz a teteje is, azaz egy NB I-es klub – vélte Dlusztus.

A KÉSZ akadémiai alapítvány csak utánpótlással foglalkozik, így mivel nem versenyeztethet, a 300 leigazolt gyerekből 60-at a Szent Korona Atlétikai Club (ügyvezető: Paksi Péter) indít a tornákon. Az alapítvány mindenért fizet, a KÉSZ-szel évente újítják meg a támogatói szerződést, és három korosztály (U7, U9, U11) már a Kiskundorozsma, a Szőreg és az UTC színeiben játszik.

Olvasóink írták

  • 2. jonbovi 2011. április 03. 11:45
    „péter sanyit a lehető legmesszebb a gyerekektől!!!”
  • 1. tol 2011. április 01. 08:34
    „küldjetek el tíz fiatal, rátermett tesitanárt megfelelő nyelvtudással Hollandiába, Másik tízet Barcelonába, harmadik tízet Manchesterbe. tanulják meg az utánpótlás nevelés fortélyait, majd úgy jöjjenek haza, itt pedig akkor kezdjenek el dolgozni. Más esély a magyar foci felújítására nincs. Ld. még Gróf Klebelsberg Kunó munkássága, az oktatásüggyel való előremenekülés kérdései....”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged Beton: egy éve verték a Vasast

A férfi vízilabda OB I-ben holnap 18 órakor Budapesten, a Komjádi uszodában a címvédő Vasas ellen… Tovább olvasom