Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Kicsi, a doboló katona

Debrecen legnagyobb Kicsije – a jelző találó, hiszen a 34-szeres válogatott labdarúgó, Dombi Tibor (38) a Loki valamennyi bajnoki elsőségében, azaz mind a hatban, így a legutóbbiban is tevékeny részt vállalt. Hobbija a dobolás, a közelgő Eb-n a favoritokban hisz, és valószínűleg az év végén befejezi az aktív futballt.
– Hatodik bajnoki aranyérmét nyerte a Lokival, van első számú medál közte?

– A Pécs elleni meccs után azt mondtam, mivel ez a legfrissebb, ez a legszebb is, de aztán rájöttem, ebben a bajnokságban játszottam a legkevesebbet, ezért nem érzem az első számúnak. Ha választani kell, egyértelműen az első a legkedvesebb, mert abban tevékeny részt vállaltam, várta a város és mi is.

Repülő Dombi - de ezúttal nem azért, mert felvágták a tizenhatoson belül.
Repülő Dombi - de ezúttal nem azért, mert felvágták a tizenhatoson belül.


– Elégedett a Debrecennél betöltött szerepével?


– Nem voltam sérült, így aztán a kevesebb játék már a koromnak szólt. Idén novemberben 39 éves leszek, és meg kell barátkoznom a gondolattal, hogy lassan befejeződik a pályafutásom. Viszont megtaláltam a helyem a csapatban, és így is szolgáltam a csapatot.

– Hogyan?

– Erről nem nekem kellene beszélnem... Talán a példamutatás fontos, például én vagyok az első az edzések előtt. Szeretek futballozni, és hogy még mindig játszhatok, nagy öröm számomra. Ez a feladatom, ezt kell ellátnom. Nem vagyok nagy szónok, inkább hülyéskedek az öltözőben, ha viszont munka van, akkor azt maximálisan elvégzem.

– Van gyorsabb labdarúgó Dombi Tibornál a csapatban?

– Ott vagyok az elején, de már érzem én is magamon az idő múlását. A Debrecen minőségi csapat, és ebből már nem tudok kitűnni a gyorsaságommal. Egy középmezőnybeli csapatnál még elmenne, de a Lokinál már nem.

Dombi Tibor a Reggeli Startban


– Meddig csinálja még, és ha befejezi az aktív futballt, utána mit tervez?

– Erre az évre van még élő szerződésem. Volt már olyan gondolatom, hogy ha megnyerjük a bajnokságot, nyáron abbahagyom, így pedig kerek lesz a történet. Most úgy vagyok vele, kitöltöm a szerződés időtartamát, de nem akarok nyűg lenni. Leülök a vezetőkkel, és utána döntök. A megállapodás vége, a december 31. talán már a végleges időpont lehet. Hogy utána mi lesz? Szeretnék a sport körül maradni, de nem edzőként, mert az külön pedagógiai érzéket igényel, nekem pedig kevés van. A pálya közelében érzem jól magam, hasznos és jó katonának tartanak, aki mindig a csapat érdekeit nézi. Nem vonz, hogy egy alacsonyabb osztályú együttesben levezessek, de a mindennapos mozgás jólesik, és például a maratoni futás teljesítése is komoly kihívás.

– Elégedett a pályafutásával?

– Sosem lehet elégedett az ember, így én sem vagyok az. Például még egy csapatsiker vagy a válogatottal valami jó eredmény hiányzik, bár az olimpiai részvétel és a pótselejtező örök emlék, még ha az utóbbiban a jugoszlávok ellen nem is volt sok köszönet. Az biztos, hogy csapatszinten elértem, amit magyar futballista elérhet. Hat bajnoki cím, öt magyarkupa-siker, belekóstoltam a Bajnokok Ligájába, meneteltünk az Európa-ligában – ez azért beszédes adatsor.

– Szegedről milyen emlékei vannak?

– 1991-ben még kuriózumnak számított a villanyfényes meccs, ám akkor Szegeden nem álltam be. Amúgy számos NB II-es találkozón pályára léptem Szegeden vagy a Szeged ellen. Amikor pedig legutóbb, 1999-ben NB I-es volt a Tisza-parti csapat, én éppen külföldön játszottam.

– A Wyrfarkas nevű zenekarban ön a dobos. Honnan jött ez a szenvedély?

– Nemcsak a futball kötött össze bennünket egész életünkben Sándor Tomival, hanem a magánéleti élmények is. Szeretjük a rockzenét, koncertekre például rendszeresen jártunk. Tizenhét éve összehaverkodtunk a Tankcsapdával, és amikor 2002-ben visszajöttem a külföldi játékból, az egyik Tankcsapda-tag, a hangszerboltot is üzemeltető Fejes Tamás megtanított a dobolás alapjaira. Böőr Zolival zenekart alapítottunk, majd a Törökországba igazoló Böőr helyét Sándor Tomi vette át basszusgitárosként. Ma már inkább Sándor Tomi az elfoglalt, mivel pályaedzője a Lokinak, de két-három leszervezett fellépés kisklubokban és fesztiválokon már szerepel a programban. Futballistaként drukk volt és van is bennem, nyilván fiatalként jobban izgultam egy meccs előtt. Amikor azonban elkezdtem dobolni, sokkal jobban izgultam egy fellépés, mint egy meccs előtt. Most már van rutinom ebben is, és ha bele is kavarodom a szólóba, könnyen kijövök belőle.

– Melyik nemzet nyeri az Európa-bajnokságot?

– Német és spanyol dominanciát várok, de könnyen borulhat a papírforma.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Douchev-Janics: három esély még maradt

Douchev-Janics Natasa ötödik lett K1 500 méteren, így ebben a számban biztosan nem indulhat a londoni olimpián. Ám három esélye még maradt. Tovább olvasom