Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Kinek jó ez a döntetlen?

Hiába játszott jobban és fölényben a magyar válogatott a dánokkal szemben, csupán gól nélküli döntetlennel kezdte meg szereplését a 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezősorozatában.
Magyarország–Dánia 0–0
Labdarúgó világbajnoki selejtező, Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 20 ezer néző. Vezette: Hamer (luxemburgi).
Magyarország: Babos – Szélesi, Juhász, Vanczák, Bodnár – Vadócz, Dárdai – Gera, Hajnal, Dzsudzsák (Torghelle, a szünetben) – Huszti (Rudolf, 90.). Szövetségi kapitány: Erwin Koeman.
Dánia: S. Andersen – Jacobsen, Laursen, Agger, Christopher Poulsen – Christian Poulsen, D. Jensen, Vingaard (Borring, 62.) – Rommedahl, Bendtner (Nygaard, 86.), Tomasson (Retov, 68.). Szövetségi kapitány: Morten Olsen.
Sárga lap: Dzsudzsák (14.), Torghelle (57.), Gera (64.), Babos (75.), ill. Laursen (18.), Christopher Poulsen (60.), Christian Poulsen (75.).
További eredmények: Albánia–Svédország 0–0, Málta–Portugália 0–4.

Még leírni is borzasztó: az egykoron futballnagyhatalomnak számító Magyarország világbajnokságon legutóbb az 1986-os mexikói viadalon képviseltette magát. Azóta síri csönd veszi körül labdarúgásunkat. Ritkán azért egy-egy futballistánkról lehetett pozitívumot olvasni a nyugati sajtóban, de válogatottunkat egy kézlegyintéssel elintézték. Csodálkozni persze nem érdemes a megítélésen, hiszen már régóta nem mi játszunk az ellenfelekkel, hanem ők velünk.

És mégis, a magyar népnél nincs a világon bizakodóbb nemzet: ahogy kezdődik egy új sorozat, ismét elkezdünk álmodozni, reménykedni. Mint most. Mi táplálta optimizmusunkat? Például az, hogy a földkerekség egyik legkapósabb edzőnemzetének prominens tagja, a holland Erwin Koeman lett pár hónappal ezelőtt nemzeti gárdánk szövetségi kapitánya, nem beszélve arról, hogy az irányításával lejátszott három barátságos meccs közül nyertünk a görögök ellen, ikszeltünk a horvátok és a montenegróiak ellen. Sehol egy vereség. Hát persze, hogy bizakodtunk.

A mérkőzés aztán bebizonyította, hogy nem alaptalanul. Azt túlzás lenne állítani, hogy szemet gyönyörködtetően futballoztak Geráék, de a találkozó egészét tekintve jobbnak tűntek, mint a dánok. Igaz ugyan, hogy az első játékrészben az Arsenalban légióskodó Bendtner a kapufát találta telibe, de a vendégek kapuja előtt Huszti kétszer is gólt szerezhetett volna. Előbb 14 méterről leadott lövését lábbal védte S. Andersen, majd a szünet előtt két perccel Laursen kapitális hibáját követően egyedül húzott kapura, de ahelyett, hogy középre passzolt volna az egyedül érkező Hajnalhoz, lőtt, de rosszul, a helyezetlen bomba telibe trafálta a dán hálóőrt.

A fordulás után esett az iram, és a színvonal is sokat romlott. Nagy kár az elmaradt magyar győzelemért, mert ilyen gyenge, elképzelés nélküli dán válogatottat már régen láttunk. Mindezek ellenére nagy butaság lenne egy vereséggel felérő döntetlennek beállítani a 0–0-t.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vb-selejtezők: francia és román blama

A labdarúgó vb-selejtezők első csoportmérkőzései nem szűkölködtek meglepetésekben: a válságba került… Tovább olvasom