Délmagyar logó

2016. 09. 24. szombat - Gellért, Mercédesz 9°C | 21°C

Kisistók András: a sírás világbajnokai

Huszonöt éve él Ausztriában az egykori szegedi labdarúgó, a Honvéddal bajnok és kupagyőztes Kisistók András (47), aki majdnem sírva fakadt a Felső Tisza-parti stadion láttán. Bécsben él, privát edző, utánpótlás-megfigyelő a Rapid Wiennél, mellette pedig pszichotronikai kurzust végez.
 Névjegy

Kisistók András 1968. december 25-én született Szegeden. Hatévesen kezdte el a labdarúgást a SZEOL-ban többek között Hegyeshalmi Tibor, Major László, Nagylaki Kálmán és Kanalas Csaba társaságában. Az 1988–89-es szezonban katonaként a Bp. Honvédban szerepelt, bajnok és magyarkupa-győztes lett. Utána visszatért Szegedre, majd 22 évesen Ausztriában kötött ki: a harmadik ligás Amstettenben és az ötödik ligás Ardaggerben játszott, mielőtt 35 évesen egy térdsérülés miatt befejezte az aktív futballt. Jelenleg Bécsben él, az önkormányzatnál gondnoki stábot vezet, emellett B licences edző. Volt az Admira Wacker 18 éveseinek, a Rapid Wien U12-eseinek, a Vienna U12-eseinek edzője, jelenleg pedig a Rapid Wien utánpótlásjátékos-megfigyelője. 22 éves fia, Dominik a negyedik ligás SV Wienerberg játékosa.

– Megdobbant a szíve?

– Meg, de meg is szakad. Ugyanúgy mentem végig a Felső Tisza-parti stadionon, mint annak idején egy-egy meccs előtt. Megnéztem, egykor hol fogadott Karácsonyi Misi bácsi a poénjaival, Piki, a gyúrónk a kávéval, majd úgy sétáltam ki a pályára, hogy szinte hallottam a nézők moraját. Nem változott semmi: ugyanolyan jó érzés fogott el, de a létesítmény is abban az állapotban van, ahogy egykor. Mint egy háborúban. A szívem szakad meg.

– Elég fiatalon elhagyta a szülővárosát, és Ausztriában telepedett le.

– Az édesanyám a párjával már kint élt, amikor 22 évesen odaigazoltam. Az Amstetten vezetői eljöttek Szegedre, megnéztek, éreztem, hogy akarnak. A volt feleségem a gyermekünket várta, én pedig félprofiként, heti négy edzés mellett dolgozhattam. Jó munkahelyem volt, de azért a honvágy gyakran gyötört. Ausztria akkor a korábbi legendák nagy gyűjtőhelyének számított: játszott kint Mészáros Bubu, Szántó, Szegedről dr. Kováts Gábor, vagy a Honvédból Dajka, Sikesdi, a Fradiból Takács, Dzurják, Pogány, velük gyakran összejártunk, a sógorommal, Vass Zsolttal pedig, aki hazaköltözött, és Szentesen masszőr, egy csapatban futballozhattam.

– Követi a magyar futball mai eseményeit?

– Természetesen képben vagyok. Nemrég éppen egy magyar élcsapat egyik játékosával tárgyalt a Rapid Wien, ám amikor a pénzről esett szó, a magyar labdarúgó kinevette az osztrák klub ajánlatát. Hihetetlen, hogy mennyi pénz van most hazánk futballjában.

Kisistók András a Felső Tisza-parti stadionban. A szíve szakad meg. Fotó: Schmidt Andrea
Kisistók András a Felső Tisza-parti stadionban. A szíve szakad meg. Fotó: Schmidt Andrea

– Mégis jobb az osztrák labdarúgás.

– Nem. Úgy szoktam mondani, az osztrákok és a magyarok a sírás világbajnokai, irigyek. A klubfutball egyforma szinten van, bár azért a Salzburg mint kirakatcsapat jobban szerepel az európai kupákban, mint egy magyar együttes. Az osztrák futballt a válogatott játékosai révén ismerik el, ebből profitál: valamennyien a legerősebb bajnokságban, a német Bundesligában szerepelnek, és ott meghatározó játékosok. Sok a külföldi nevű labdarúgó a csapatokban, de mit csináljanak a klubok, ha egyszer a volt jugoszláv tagállamok játékosai elhivatottabbak, jobbak, mint a hazaiak. Meg kell nézni a csapatsportokat, így a futball mellett a kosár-, a vízilabdát: küzdeni, hajtani, szenvedni tudnak ezen náció képviselői, emellett megcsinálnak mindent, ezért honosítják szívesen őket. Örülök, hogy Dárdai a szövetségi kapitány, ő legalább fejben rendbe teszi a labdarúgóinkat.

– Privát edző, utánpótlás-megfigyelő – elég sok mindennel foglalkozik.

– És most végzek egy pszichotronikai kurzust is, ezért havonta jövök majd Szegedre. A test, a lélek és a szellem harmóniáját jól lehet hasznosítani a futballban és az életben is. A Rapidnál az U15- ösök már azt a rendszert játsszák, mint a nagyok, és a heti négy edzés mellett hozzám is eljárnak egyéni képzésre a klub labdarúgói. Tíz- tizenöt gyerekkel foglalkozunk Torba Csilla Erikával, legutóbb például nálunk járt az U19-es osztrák válogatott csapatkapitánya, a Hajduk Splitbe igazoló David Domej. Sűrűn járok Münchenbe, a Bayernnél látom, hogy mi a profizmus. Az irigységért keményen meg kell dolgozni, a sajnálatot viszont meg lehet kapni ingyen is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi Küzdősport Klub: két versenyen sok érem a mérleg

Kecel adott otthont az I. global grappling országos bajnokságnak. A Szegedi Küzdősport Klub versenyzői közül többen is dobogóra állhattak. Tovább olvasom