Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Kispál Róbert: Kistelektől a Wembley-ig

118 nemzetközi, 342 NB I-es és 187 NB II-es labdarúgó-mérkőzésen, valamint 3 mk-, 2 ligakupa- és 5 szuperkupadöntőn lengetett a kisteleki Kispál Róbert, aki a 45 éves korhatár miatt befejezte a pályafutását.
– Mikor kezdődött, és miért?

– 1985-ben, és azért, mert mindenem a sport és a futball volt. A kisteleki serdülőig jutottam el, majd a szegedi Radnóti-gimnáziumban megláttam egy bírói tanfolyamra szóló felhívást. 1985 márciusában vezettem az első meccsemet, eljutottam az NB II-ig, majd 1997-ben Juhos Attila mellé kerültem mint partjelző. Nem feltétlen vagyok vezéralak, azt gondoltam, talán könnyebben be lehet futni egy szép pályát.

– Bejött a számítása...

– Teljes mértékben. Az első nemzetközi mérkőzésem 2000- ben egy lengyel–finn felkészülési meccs volt. Akkor indult be igazán a pályafutásom, amikor Szabó Zsolt mellé kerültem. Ő az UEFA Talent programjában szerepelt, és két állandó partjelzőt kellett választania: az egyik én voltam, a másik pedig a szegedi dr. Hegyi Péter. Eljutottam 118 nemzetközi meccsig, 16 tartalék bírói szerepig, és egy tartalék asszisztensi feladatig.

– Ez utóbbi volt a BL-döntő.

– Mégpedig a Wembley-ben. Itt konkrét feladatom nem volt, de azóta tartalék bíróként nemcsak fegyelmeztem a kispadokat, cseréltem, hanem elvárták a segítséget, így például az előttem lévő területen bemondtam a szabálytalanságokat.

Edzés a Wembley-ben. Kispál Róbert (balról) és Kassai Viktor. Fotó: DM
Edzés a Wembley-ben. Kispál Róbert (balról) és Kassai Viktor. Fotó: DM

– Ez volt a legemlékezetesebb összecsapás?

– Nekem a 2013-as Bayern– Barcelona BL-elődöntő a legkedvesebb.

– Beszélgetnek egymással a meccs alatt a bírók és az asszisztensek?

– Igen, amit ítéltem, azt mondanom kellett. A mikrofonok révén könnyebb a kommunikáció, hiszen így nem hozhatunk ellentétes ítéleteket. Muszáj fejlődni, hiszen nagyon felgyorsult a játék, kamera mutat mindent, így nekünk is szükségünk volt a segítségre.

– Milyen pozitív emlék ugrik be először?

– A feleségemet 2001-ben a futball révén ismertem meg. A 17 évesek Eb-jére készültünk, ő a szövetségben dolgozott mint kapcsolattartó, én pedig sűrűn bejártam hozzá. A másik az első gyermekem születése: 2002. szeptember 14-én a szülőszobáról mentem az Újpest–Fradi meccsre, amelynek elején meg is született az első gyermekem.

– És negatív?

– Meglehet, a Bayern–Barça meccs második gólja lesről született – az én oldalamon. Nincs róla százszázalékos felvétel, de őszintén mondom, inkább az volt, mint nem.

– Hogyan tovább?

– A nyáron betöltöttem a 45 évet, így befejeztem az asszisztenskedést. 118 nemzetközi, 342 NB I-es, 187 NB II-es mérkőzésen, 3 mk-, 2 ligakupa- és 5 szuperkupadöntőn lengettem. Budapesten élek, így az MLSZ budapesti igazgatóságán veszek részt az asszisztensek felkészítésében, illetve Csongrád megyében is segítem dr. Hegyi Péter munkáját a fiatalok felkutatásában, megfigyelésében.

– Van hiányérzete?

– Nincs. Teljes mértékben elégedett vagyok. Amikor elkezdtem, egy megyei I. osztályú ifimeccs levezetése volt az álmom, ehhez képest Kistelekről eljutottam 46 országba, és én vagyok az ország legtöbbet foglalkoztatott partjelzője.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jégtánc: bronz Andorrából

A szegedi Ice-Team Műkorcsolya és Jégtánc Egyesület versenyzői, Jakucs Hanna és Illés Dániel bronzérmet szerzett a hétvégén. Tovább olvasom