Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Kisteleki védő a vb-döntőben

Labdarúgás, Kistelek - Egyetlen Csongrád megyei születésű labdarúgó lépett pályára eddig vb-döntőben: a kisteleki Polgár Gyula az 1938-as, olaszok ellen 4–2-re elbukott fináléban kapott szerepet. Polgárt a korszerű futballt játszó magyar válogatott első nemzetközi színvonalú középhátvédjének tartották.
Kisteleki labdarúgó a vb- döntőben? Igen, lehetséges! No nem arra kell gondolni, hogy a brazíliai tornán részt vevő Thomas Müller családfáját kutatva Molnár nevű megyei felmenőkre bukkantunk, és nem is arra, hogy az argentin Marcos Rojót leigazolta a megyeegyes rajtra készülő helyi klub. Az 1938-as franciaországi fináléról beszélünk, amikor a magyar válogatott ellenfele az olasz csapat volt.

Polgár Gyula sportpálya?

A Délmagyarország megkereste a Kisteleki TE megyeegyes együttesét azzal a felvetéssel, hogy a helyi futballpálya felvehetné Polgár Gyula nevét. Bárkányi Péter szakosztályvezetőnek tetszett az ötlet, és mivel a közelmúltban megújult a sportpálya, méltón is viselhetné a kiváló labdarúgó nevét.
 A szakosztályvezető hamarosan egyeztet a klub elnökével, Nagy Sándor polgármesterrel a névadás lehetőségéről.
Azon a döntőn kezdőként kapott helyet Dietz Károly csapatában Polgár Gyula, aki 1910. február 8-án Kisteleken látta meg a napvilágot. Érdekesség, hogy az egész tornán ez az egy meccse volt, előtte 14 hónapig nem játszott a nemzeti csapatban. A 4–2-re elbukott döntőn Bíróval alkották a hátvédduót, de ők sem tudták megakadályozni, hogy az olaszok megvédjék a címüket. Mivel az 1954-es, másik magyar érdekeltségű fináléban nem volt megyei játékos, Polgár az egyetlen, vb-döntőben pályára lépő Csongrád megyei születésű labdarúgó.

De ki is volt Polgár Gyula? 16 évesen, 1926-ban kezdett a Kisteleki TE csapatában, ahol három éven át szerepelt. Kitűnő alkatú, erős fizikumú futballista volt, mindkét lábbal jól lőtt, kiválóan fejelt. A Drumi becenevű játékos ezután a fővárosba került, a Hungária, a Budai 11, majd 1933-tól 11 éven át a Ferencváros játékosa volt. Ezután szerepelt az MTK-ban, pályafutását pedig 1948-ban az olasz AC Magentánál fejezte be játékos-edzőként.

A vb-döntőben valóban védőként lépett pályára, de az internetes források szerint univerzális futballista volt. 1932 és 1942 között 26 alkalommal játszott a válogatottban, ezalatt hét poszton szerepelt: a hátvédsor mindhárom pozíciójában, a két szélsőfedezet, a középcsatár és a balösszekötő helyén is helyt állt, két gólig jutott.

Polgár Gyula fénykorában. A kisteleki futballista a Képes Sport címlapján (csíkos mezben) is helyet kapott. Fotó: DM
Polgár Gyula fénykorában. A kisteleki futballista a Képes Sport címlapján (csíkos mezben) is helyet kapott. Fotó: DM

Csatárként kezdett, akkor vezényelték a védelembe, amikor az 1933-as magyar–olasz Európa-kupa-meccsen a szegedi Korányi Lajosnak eltört a lába (Korányi szintén vb-ezüstérmes, de a döntőben nem játszott). A korszerű labdarúgást játszó magyar csapat első nemzetközi színvonalú középhátvédjének tartották. A Fradival négyszeres bajnok, háromszoros kupagyőztes, 1934-ben az év labdarúgója, 1974-ben az FTC örökös bajnoka lett.

Játékos-pályafutása után edzőként folytatta. 1948 és 1956 között dolgozott a Kiskunfélegyházánál, a Nagymányoknál és a Pécsi Lokomotívnál is, mielőtt 1956-ban elhagyta az országot. Ausztráliában telepedett le, ahol a labdarúgás mellett maradt. Négy csapatnál is dolgozott, az Apia Leichhardt együttesével pedig három ausztrál bajnoki címet szerzett. 1992. június 24-én, 82 évesen hunyt el Sydney-ben.

Fotó: DM
Fotó: DM
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Doki, akit mindenki ismer

Vasárnap ünnepli hetvenedik születésnapját az ismert és elismert orvos, dr. Csiszér Előd, aki a Szegeden sportorvosként eltöltött négy és fél évtized alatt rengeteg élménnyel, vidám történettel gazdagodott. Tovább olvasom