Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Kocsis István élete a póló körül forog

Mi lett vele? sorozatunkban a Szentes női pólócsapatával kétszeres bajnoki bronzérmet szerző edzővel, Kocsis Istvánnal beszélgettünk.
Pár éve még lényegesen többet szerepelt az újságok sportoldalain Kocsis István. Akkoriban a Hungerit-Szentesi VK felnőtt női pólósainak szakmai munkáját irányította.

– Mint Szentesen oly sok gyerek, a sportágak közül én is a vízilabdát választottam annak idején – elevenítette fel a kezdeteket a 38 esztendős sportember. – Jól indult a pályafutásom, utánpótlás szinten sok szép siker részese lehettem. A Szentessel serdülő magyar bajnokságot és Komjádi-kupát nyertünk, ifjúsági koromig a júniusig a Szeged Betonban szereplő Németh Zsolttal együtt őriztük a magyar válogatott kapuját.

A Kurca partján képzelte el karrierje kiteljesedését, de csalódnia kellett, Bodrogi Attila és Podhánszki Zoltán mellett nem jutott szóhoz a Szentes felnőtt csapatában.

– Úgy döntöttem, Szegeden elkezdem tanulmányaimat a Juhász Gyula főiskolán, közben pedig lejártam edzeni az újszegedi sportuszodába. Akkoriban a remek orosz légiós, Dmitrij Scsegyerkin volt a csapat első számú kapusa, mögötte pedig ott állt Bólya Laci is. Stabilan szerettem volna védeni, ezért kapóra jött a Hódmezővásárhelyi VSC megkeresése. Török Sanyi edző szívesen látott csapatában, amellyel 1993-ban megnyertük az OB I/B-t, így teljesülhetett a vágyam, egy évet védhettem az élvonalban.

Kocsis István élete. Fotó: DM/DV
Kocsis István élete a póló körül forog.
Fotó: DM/DV

Az igazi sportkarrier edzőként köszönt Kocsis Istvánra. A diploma megszerzését követően, 1997-ben hazament Szentesre.

– Az akkori gyerekcsapat volt az első korosztályom – folytatta a tréner. – Nálam kezdett Németh Dani és Józsa Tibi is. A fiú utánpótlásban végigjártam azt a bizonyos szamárlétrát, mígnem 2005-ben Beleon Zsolt klubelnök megkérdezte, lenne-e kedvem leülni a bajnoki bronzérmes felnőtt női pólócsapat kispadjára. Természetesen volt, az első évben negyedikek lettünk, aztán harmadikok, a LEN-kupában is szereztünk egy negyedik helyet, aztán a harmadik évad kétharmadánál Tóth Gyula érkezett a helyemre, így az újabb bronzérmünk közös szerzemény. A vezetőedzői poszt rengeteg idegeskedéssel, stresszel járt, pár évet biztosan öregedtem, mégis azt mondom, a szerepkörben végig remekül éreztem magam.

Fél év pihenés után visszatért a Szentesbe, azóta is az ő felügyelete alá tartozik a serdülő és ifjúsági fiúcsapat. Az edzősködés mellett három éve már a Horváth Mihály Gimnázium testnevelő tanára, a vízilabdaosztály osztályfőnöke.

– 10 éves Fanni lányom révén közvetve a női pólóban is benne maradtam. Öt évet úszott, most nyáron állt vízilabdásnak – érdekesség, hogy egykori játékosom, Győri Eszti az edzője. Szurkolok neki, hogy szentesiként sok szép siker részese legyen – fejezte ki óhaját Kocsis.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gellért SE: továbbra is topon

A Gellért SE teniszezői remekül zárták a szabadtéri szezont. A szegedi klub versenyzői az országos… Tovább olvasom