Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Kozma Zoltán: Miért ne sikerülhetne?

Szerda 15 órakor a szegedi Felső Tisza-parti stadionban Magyar Kupa-meccsen a címvédő Honvédot fogadja a harmadosztályú Tisza Volán SC. A Szeol AK legendás középhátvédje, Kozma Zoltán nem tartja lehetetlennek, hogy a Soproni Liga éllovasát kiverve a Vágó-legénység harcolja ki a 16 közé jutást.
Az idősebb szegedi futballbarátok a mai napig szeretettel emlegetik Kozma Zoltán nevét. A Szeol SC, majd Szeol AK remek középső védőjét bár sok nagycsapat csábította, nem volt hajlandó „lecserélni" a kék-fekete szerelést másmilyenre. Saját nevelésűként 1972-ben játszotta első bajnoki mérkőzését, és pályafutása befejezéséig, 1985-ig hű maradt szeretett csapatához.

A most 52 éves egykori kiválóság 215 NB I-es mérkőzésen lépett pályára. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb természetesen a tegnapi lapunkban már közölt, 1984. március 10-én az SZVSE-stadionban a Bp. Honvéd ellen 4–3-ra megnyert meccs volt. Tízezer néző a lelátón, remek hangulat, parázs találkozó, és ki ne hagyjuk: két Kozma a pályán. A Szeol AK-ban az öcs, Zoli, a Honvédban a báty, Misi. Utóbbinak szerezte a mérkőzés utolsó gólját, de azzal is csak 4–3-ra tudta kozmetikázni a fővárosiak vereségét.

Miért ilyen korán?

Felmerül az emberben, miért kell három órakor kezdeni? A Honvéd nézőcsalogató csapat, sokan kíváncsiak rá. Csak egy a baj, akkor még dolgoznak az emberek. Megmagyarázhatatlan, miért nem négykor vagy fél ötkor indul útjára a labda, hiszen ezen a meccsen kizárt a hosszabbítás, nem szürkületben fejeződne be a kupacsata. Megint sokan szidják majd az MLSZ-t. Ezúttal jogosan.

A csütörtöki kupameccs apropóján arra kértük Zoltánt, idézze fel azt a felejthetetlen, '84-es találkozót.
– Jó passzban voltunk, futott a szekér velünk, ahogy mondani szokás, önbizalommal telve vártuk a meccset – kutatott emlékeiben az edzői szakmát rövid időre felfüggesztő, mostanság a Szegedi Fürdőkben uszodagépészettel foglalkozó egykori centerhalf. – Nagyon együtt voltunk, a közönség űzött-hajtott bennünket, mi pedig szárnyaltunk, nem ismertünk elveszett labdát. Egy kezemen meg tudnám számolni, hány alkalommal játszottam Misi bátyám ellen. Ez a meccs egy volt abból a néhányból.

Arra a kérdésre, hogy milyen volt Mihály ellen futballozni, a következőt válaszolta:
– Hát nem könnyű. Gyors volt, robbanékony, és sajnos sérülékeny. Mivel nagyon érezte a kaput, minden csapatban voltak olyan „hentesek", akik utaztak rá. Emiatt volt csak tizennégyszer válogatott, holott képességénél fogva sokkal többször húzhatta volna magára a címeres mezt. Amikor egymás ellen játszottunk, amellett, hogy tiszteltem, ahogy ő, én sem fogtam vissza magam: mindketten mindent elkövettünk csapatunk sikeréért. Ha úgy adódott, nagyokat ütköztünk, de arra mindketten vigyáztunk, még véletlenül se okozzunk sérülést. Ahogy lefújta a bíró a meccset, megpusziltuk egymást, gratuláltunk a másiknak.
Amikor a Szeged találkozott a Honvéddal, az esetek döntő többségében a kispestiek számítottak a találkozó esélyesének. A sorból természetesen nem lóg ki a mai kapucsata sem.

– Azt gondolom, az csak természetes, hogy szegediként a Tisza Volán SC sikeréért szorítok. Nem tartom lehetetlennek, hogy Brinszkyék kiverjék a Honvédot! Miért ne sikerülhetne? A vendégeknek ez a meccs csak egy lesz a sok közül, míg a hazai fiatalok életük találkozóját vívják majd.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szávay Ágnes Szöul meghódítására készül

Szávay Ágnes pekingi tornagyőzelme után a 20. helyre lépett előre a női teniszezők… Tovább olvasom