Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Kunac BL-címmel fűszerezné az életét

Az A-Híd Szeged VE horvát világbajnoka, Aljosa Kunac már a második szezonját tölti a vízilabdacsapatnál. Szeret itt élni, akár le is telepedne a Tisza-parton, de ez a családján és az eredményeken is múlik. Utóbbi kapcsán magasra teszi a lécet, hogy újra válogatott lehessen.
Nápoly, 1999, Bajnokok Ligája-döntő. Az egyik oldalon a POSK Split, a másikon a Becsej. A horvátoknál a 19 éves Aljosa Kunac, a jugoszlávoknál a rutinos Vincze Balázs. A szegedi szurkolók közül most sokan meglepődhetnek ezen a szereposztáson, pedig ez nem kitaláció, hanem történelem. A legrangosabb európai trófeának akkor az ifjú tehetség örülhetett, ma pedig az A-Híd Szeged VE férfi vízilabdacsapatát erősíti. Akkor nem gondolta, hogy jövendőbeli edzője ellen küzd.

– Fiatal voltam és lelkes, aki csak a győzelemre koncentrált, nem is figyeltem arra, kik ellen játszok. Most már persze érdekes ez a párharc. Az utóbbi időben viccelődtünk néha Balázzsal, hogy ellenfelek voltunk, mert a csapat legfiatalabb tagja voltam ugyan, de az utolsó két negyedet így is végigjátszottam, és a trénerem ellen is védekezni kellett. Most viszont közös cél lebeg a szemünk előtt – utalt Kunac a Final Fourra, ahol idén másodszor is elnyerné az áhított serleget, de véleménye szerint az oda vezető út is kemény lesz, ezért nem szabad túlzottan előre tekinteni.
Más tekintetben viszont kifejezetten erre kértük. A világbajnok pólós kétéves szerződése nyáron jár le, így lassan aktuális a jövőről beszélni. Kunac eddig egy-két szezont töltött eddigi klubjainál, igazi vándor, 32 évesen viszont felmerül a kérdés: letelepedne? Mondjuk Szegeden?

– Szívesen tenném, mert nagyon jól érzem magam a városban, a csapattársaim remek emberek, és a klub is profi. Ez a kérdés egyrészt a tavaszi eredményeken, de legfőképp a családomon múlik – árulta el a klasszis, akinek a családja is remekül beilleszkedett. Persze nyilván nem minden olyan, mint Horvátországban, ahová felesége és kislánya sűrűn jár, Aljosa viszont csak karácsonykor és nyáron jut el. A szünetek mellett még egyvalami enyhíti honvágyát: a gasztronómia.

– Nagyon szeretem a magyar ételeket, hasonlóak, mint a hazaiak. Egy kicsit nehezebbek ugyan, de az eltérő klíma miatt erre szükségem is van. A fűszerezés a kedvencem, minden fontos helyi ízesítő megtalálható a konyhánkban – árulta el a játékos, akit hazájához már a válogatottság sem köti. A pekingi olimpia óta nem kapott meghívót. Hiába halmozza a kupákat, a szövetség a horvát bajnokságban szereplő játékosokat preferálja, de egy magyar bajnoki arany talán megtörné a jeget. A Szeged mellett Kunac a Vasast tartja a legesélyesebbnek a fináléra, de ha más ellen kell bizonyítania, akkor is belead mindent. A lényeg ugyanúgy a győzelem, ahogy 14 évvel ezelőtt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tabán, a KÉSZ-bázis

Sorozatunkban Csongrád megyei utánpótlásbázisokat keresünk meg és mutatunk be. Ezúttal a KÉSZ Labdarúgó Akadémia egyik alsó tagozatos csoportjához látogattunk el. Tovább olvasom