Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 21°C Még több cikk.

Látogatóban az utánpótlásnál: ˝Apa nagyon mérges volt!˝

Lapunk sportrovata három Csongrád megyei utánpótláscsapat edzésére látogatott el. Szegeden a Tisza Volán U9-eseinél, illetve az FK 1899 Szeged ificsapatánál, Röszkén a legkisebb korosztálynál jártunk. A fiatalokkal a magyar futballról beszélgettünk, sok-sok kérdést tettünk fel nekik.
Ismét túl van a magyar futball egy sikertelen világbajnoki selejtezőn. Az már nem meglepő, hogy újból nélkülünk rendezik meg a vébét, amelyen majd választhatunk magunknak kedvenc válogatottat, amelynek szurkolunk. Mi, magyarok brazil, német, francia vagy éppen angol mezben ülünk egy sörrel a kézben egy-egy nagy kivetítő előtt, felugrunk, ha gólt lő a csapatunk, örülünk, pacsizunk a haverokkal. De minek? Lassan már el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lehet az, ha ott van a csapatunk egy világeseményen.

Utoljára 1986-ban, 27 éve vehettünk magunkra magyarválogatott-mezt. Mexikó óta a közelébe se kerültünk sem a vb-nek, sem az Eb-nek.
Most mindenki megváltja a világot, a megújulást, az új alapokat emlegeti. Mint mindig, csak eddig sok minden nem történt. Lapunk sportrovata gondolt egy merészet, és felkeresett három megyei utánpótlás-labdarúgócsapatot. Kíváncsiak voltunk, hogy a fiatalok mit szólnak hazánk válogatottjának szerepléséhez, mennyire vannak képben, mennyire ismerik a nemzeti csapatot, a játékosokat, kik a kedvencek, mit tudnak a Csongrád megyei válogatott-labdarúgókról. Irány akkor a három a pálya!

Röszke

– Én leszek!
– Nem, én leszek!
A helyszín Röszke, a kilencvenes évek közepe, a tárgy pedig két utánpótlás-labdarúgó vitája. Bármily hihetetlen, nem az adott időszak sztárjai, Sevcsenkók, Kakák, Zidane-ok vagy Owenek akartak lenni. Hanem Balogh Attilák. A Szeol AK egykori kiváló balszélsője éppen ekkor a községben vezetett le, igaz, ott már elsősorban nem támadott, hanem védekezett. És maradandó nyomot hagyott a két kisgyerekben. Ő volt a példaképük.
Manapság is vannak példaképeik a Luxné Fodor Szilvia edzette legkisebbeknek a településen. Csak nem magyarok. A sportszergyártók mezeinek kínálatában sincs magyar név. Talán Husztié, Geráé vagy Királyé elkelne. Devecserié már nem annyira.

Lapunk sportrovata három Csongrád megyei utánpótláscsapat edzésére látogatott el. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

A sok eső miatt a tornacsarnokban megtartott edzésen találkoztunk virtuálisan C. Ronaldóval, R. Carlosszal, még az ellenünk mesterhármast vágó Van Persie-vel is – magyar mezes sráccal eggyel sem. Pedig népes volt a csoport: négy óvodás játszott a Röszke még ma is aktív támadójával, Papp Kornéllal, miközben az edzővel összesen tizenkét elsős és másodikos gyakorolt, majd kétkapuzott.

Koruknál fogva nem volt meglepő, hogy sem a hollandiai 1–8-at, sem az Andorra elleni 2–0-s „parádét" nem látták – egyedül az elsős Szekeres Ádám (az ő apukája is legenda Röszkén, Szekeres Zoltán) nézhette egy darabig a két találkozót, aztán alvás volt. Magyar játékos kapcsán szintén csak ő tudott megemlíteni egy hazánkfiát, az pedig nem volt más, mint Dzsudzsák – azért, mert gólokat lő. Tari Zolikát szintén érdekelte a két meccs, ám neki tanulnia kellett a találkozók időpontjában.

Császár Ricsinek könnyű a dolga – mondhatjuk, hiszen közvetlenül a röszkei pálya mellett lakik. Nem is múlik el úgy nap, hogy ne futballozna. Neki a magyar futball kapcsán eszébe jutott Röszke, valamint a csapat szerelése miatt a két szín, a piros és a zöld is.

A többiek? Stránszki Alex C. Ronaldo fekete válogatottszerelésében a Barcelonát favorizálja, Kovács Dávid szintén C. Ronaldo- és Real-fan, Papp Botinak keresztnévre szóló Barça-meze volt, Oláh Ricsin pedig meg sem lepődtünk, amikor a kezén kesztyűt látva azt válaszolta: Iker Casillas és a Real Madrid a favorit.

Magyar csapat és játékos sehol. Pedig a televízió nemcsak külföldi futballt „önt" a szobánkba, hanem a hazai első osztály nyolc meccséből hatot rendszeresen ad – hétvégén délután kettőkor vagy fél ötkor is, amikor azért a tanulás már nincs annyira előtérben. Mindössze Dzsudzsák neve villant be – ő is csak egy gyereknél.

Balogh Attila maradandó nyomot hagyott Röszkén. A magyar futball nem.

Tisza Volán U9

Kovács Péter edző a Kisstadion SZAK névre keresztelt kispályája közepére szólította a gyerekeket. Ők egy kupacban foglaltak helyet, tágra nyílt szemmel néztek, hogy mi a nyavalya történik majd velük. 19-en jöttek el a csütörtöki tréningre. A csapatból 9 gyereken Tisza Volán-feliratú mez, illetve póló feszült, 10 futballistán azonban különböző csapatok mezei: Bayern, Juventus, Real, Barcelona, Chelsea és a többi sztárcsapat.
„8–1" – mondták egyszerre arra a bemelegítő kérdésre, hogy mennyi lett a holland–magyar. Talán ha két kéz nem emelkedett fel, amikor arra kellett válaszolni, hogy ki látta és nézte végig a meccset. „Apa azért ideges volt, főleg a hatodik gól után!" – jött egy megjegyzés, hogy miként élték meg ezt a csúfos kudarcot. Nem véletlen az sem, hogy a hatodik gólt emlegették a volánosok, ez volt Devecseri öngólja, amelyet az Eurosporton, a Watts című műsorban rendszeresen láthatunk.

Galéria kép

„Szabics Imre! Ő szegedi, és a mi csapatunkban kezdte a pályafutását!" – ezt is sokan tudták, és büszkén mondták. A szintén volános Laczkó Zsoltot már nem nagyon ismerték, Gyömbér Gáborról pedig nem tudták, hogy makói, és szerepet kapott a vb-selejtezőn.

„Böde, Dzsudzsák, Szalai, Egervári a kapitány! Igaz, csak volt!" – jöttek a feltett kérdésekre a válaszok. Ügyes kis csapat, képben van a válogatottal kapcsolatosan. Nem is gondolná az ember, hogy a nagy pofonok ellenére a 9 éves lurkókat ennyire érdekli a magyar futball. „2–0!" – profik voltak abban a kérdésben is, hogy Andorrát mennyire vertük.

„Kedvenc csapat?" – kérdeztük őket. „Real, Juventus, Barcelona, Bayern!" – nem véletlen, hogy ezeket a mezeket soroltuk fel, hogy ebben feszítenek.
„És játékos, esetleg magyar?" „Dzsudzsák!" – ordította mindenki. „Nekem Völgyi, aki a bajnokcsapatban (Győr) futballozik!" – szólt halkan egy kisfiú. Csodálkozva figyeltük: honnan ismeri a válogatott közelébe sem kerülő ballábas Tisza Volán-nevelést? „A nyáron itt volt a táborunkban, akkor ismertem meg!" Ez az: ha a gyerekek közé mennek a játékosok, akkor népszerűek lehetnek.

„Én azt is tudom, hogy a Szalai a Schalkében játszik!"
– mondta hangosan az U9-es csapat egyik fiatalja, miután elbúcsúztunk tőlük. Ügyesek voltak a srácok, felkészültek. Érdekes, nem? Valamit tényleg a felnőttkorban rontunk el, ez nem vitás. Sajnos 1986 óta az eredmények is ezt bizonyítják.

FK 1899 Szeged ificsapat

A harmadik csapat, amelynél „válogatottkvízünkkel" jártunk, az FK 1899 Szeged megyeegyes ifjúsági együttese volt. Kaiser Rezső csapatában 17, 18 és 19 éves fiúk fociznak, őket faggattuk a Felső Tisza-parti stadion egyik öltözőjében. Tizenkilencen voltak.

Azt mindenki tudta, hogy 1986 óta nem voltunk világeseményen, míg a hollandok elleni 8–1-es mészárlást tizenöten látták, közülük azonban csak nyolcan nézték végig – talán meg lehet érteni azokat, akik Devecseri öngóljánál elkapcsoltak. Andorra ellen már csak nyolcan érezték úgy, hogy nincs jobb kedd esti program a vb-selejtezőnél, és bár ez a meccs sem volt a sportág reklámja, hatan végigülték a 90 percet. Kissé meglepő, de válogatottmeccsen élőben eddig mindössze öten jártak, ebből is látszik, hogy nem túl vonzó a sok kudarc. Volt olyan, aki a svédek elleni 1–2-nél csalódott Ibrahimovic hosszabbításos gólja miatt a helyszínen, és olyan is, aki a románok ellen hazai 2–2-t nézte végig – a zárt kapuk miatt csak kivetítőn, a Puskás Stadion mellett. Egyikük igazi műkedvelő, képes volt júniusban Győrbe elutazni, hogy lássa a Kuvait elleni barátságos meccsen aratott 1–0-s sikert.

Lapunk sportrovata három Csongrád megyei utánpótláscsapat edzésére látogatott el. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Melyik a kedvenc csapatotok? – hangzott a kérdés, amelyre a legtöbben annyit mondtak: „az FK". Miután ezt letisztáztuk, elszomorító volt a válasz: egy srác mondta a Ferencvárost, egy pedig azt, hogy a Barcelona és a Diósgyőr, a többieknek csak külföldi csapat jutott az eszükbe. Aligha kell mondani, ez egy olyan országban, ahol „igazi futballt" játszanak, elképzelhetetlen. Amikor a kedvenc magyar csapatot kérdeztük, előkerült például a Siófok és a Mezőkövesd neve (Trollfoci-hatás), ám többen azt mondták, nem nézik az NB I-et. Az is szomorú, hogy senkinek nincs a szekrényében egyetlen hazai csapat meze sem, külfölditől persze annál több akad – a helyzetet két DVTK-sál és két válogatottdressz mentette meg valamelyest. Azt lokálpatriotizmusból tudták, hogy a nemzeti csapatban a szegedi Laczkó Zsolt és Szabics Imre mellett a makói Gyömbér Gábor játszott a vb-selejtezőkön, és az sem jelentett gondot, amikor Dzsudzsák Balázs eddigi állomáshelyeiről érdeklődtünk.

Amikor azt kérdeztük, tudják-e, melyik két Haladás-védő játszott a sorsdöntő meccseken, egyöntetű röhögés tört ki: Guzmics románok elleni hibáját és Devecseri hollandok elleni öngólját mindenki látta, ha a tévében nem is, a már említett, Trollfoci nevű Facebook-oldalon biztosan.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nevezés hétfőtől

A hagyományoknak megfelelően idén is megrendezi a Szegedi Sport és Fürdők Kft., valamint lapunk és a Rádió 88 a Kék Mókus-kupa kispályás labdarúgótornát. Tovább olvasom