Délmagyar logó

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 12°C | 27°C Még több cikk.

Legyőzte a világbajnokot

Kiss Szilárd 1944. július 22-én született Gödöllőn. És egy másik jelentős dátum az életéből Csongrád megyei szempontból: 2006. június 1. óta irányítja a HNKC SE női kézilabdacsapatának szakmai munkáját. Dunaújváros után következett Vásárhely. Eddig tíz-tíz bajnokságot és Magyar Kupát nyert, a női válogatottal bronzérmet szerzett a hazai rendezésű Eb-n.
Fotó: Karnok Csaba
– Mikor és hogyan találkozott először a kézilabdával?

– Viszonylag későn, 18 évesen és Szabó István „csalt el" az első tréningre. Annyira megtetszett, hogy ott ragadtam, az MTK-ban kezdtem – akkor még ilyen szakosztály is működött a kék-fehéreknél –, majd miután felvettek a Testnevelési Főiskolára, a TF együttesében folytattam. Két évet szerepeltem az NB I-ben, irányítót és beállóst játszottam.

– Akadt olyan játékos-, edző- vagy tanáregyéniség, aki meghatározta a pályafutását?

– Kolozs Ferenc a TF-en. Ő adta a „második lökést" ahhoz, hogy egy életre elkötelezzem magam a sportág mellett. Tiszteltem, ahogy szerette, ahogy tanította a kézilabdát.

– Hosszú edzői pályafutása alatt rengeteg sikert ért el, felsorolni sem könnyű. Melyik áll legközelebb a szívéhez, melyik a legfontosabb?

– Mindig az éppen aktuális, a legfrissebb győzelmet élem meg a legnagyobbként, a legfontosabbként. Ezt szerintem minden sportoló, edző így érzi. Egyet azért mégis kiemelnék: 1972- ben a Szondi SE-vel szerepeltünk Magdeburgban egy nemzetközi tornán, és 9–7-re megvertük az 1970-ben világbajnokságot nyerő, majd 1974-ben ismétlő legendás román válogatottat. Olyan világklasszisok szerepeltek náluk, mint Birtalan, Chicid, Gruia, és a kapus Penu, nálunk Bartalos Béla védett.

Esélyek a Vasas ellen

A HNKC SE ma 18 órakor a Vasas otthonában lép pályára és próbálkozik meg pont vagy pontok szerzésével: – Szoros mérkőzést várok, de nehezíti a dolgunkat, hogy továbbra is sok a sérült a keretben. Jókai Nóra könnyített edzéseket végez, Wolf Alexandra ujja csúnya, Sipos Krisztina is meghúzódott, Jenőfi Katalinról nem is beszélve, a lábáról már lekerült a gipsz, de még lábadozik. Ezzel együtt bízom abban, hogy meg tudjuk lepni a Vasast, bár az angyalföldieknek is nagyon kellenek a pontok – mondta Kiss Szilárd.

– Dunaújvárosból szerződött Hódmezővásárhelyre, de a Dunaferrel való szakítás okáról nem sokat tudunk.

– Mert nincs mit. Semmi különös nem történt, közös megegyezéssel bontottunk szerződést; bár az igaz, hogy az utolsó két év – többek között Kulcsár Anita tragikus halála miatt – nagyon nehéz volt. Nem vesztem össze senkivel, manapság is bármikor szívesen látnak egy kis beszélgetésre. Férficsapathoz szerettem volna kerülni, és a Pick Szeged is képben volt. Ez végül nem jött össze, ezt követően aláírtam Vásárhelyre, ahonnan már régóta ostromoltak.

– Az utóbbi időben elitkluboknál trénerkedett, bajnoki címekért, kupaelsőségekért hajtott. Nem furcsa a mostani helyzet?

– A felkérésre örömmel mondtam igent, a HNKC is első osztályú klub – még ha alacsonyabb szintű is, mint a Veszprém és a Dunaferr –, az itteni munka is igazi szakmai kihívás számomra.

– Nyolc mérkőzés után milyen képet alakított ki a gárdáról?

– Jó hozzáállású együttes, tudunk együtt dolgozni. Sajnos egyfolytában sok a sérültünk, és ez befolyásolja a munkát és a szereplésünket egyaránt. Éppen ezért nem alakult még ki az az összkép, hogy mire lenne képes ez a csapat, ha mindenki egészséges lenne. Ezt még nem tudom, de nagyon kíváncsi vagyok rá. A középmezőnyben akarunk végezni, ez azt hiszem, reális célkitűzés. Edzői ars poeticám? A munka. Csakis abban hiszek, a tehetség önmagában nem elég a sikeres, eredményes pályafutáshoz. Ezt a „tételt" mindenütt elfogadták a játékosok.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Pick Szeged főhőse Vladan Matics volt

Budapesten, az Elektromos csarnokban is megőrizte veretlenségét a Pick Szeged, miután 30–24-re… Tovább olvasom