Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Lékó Péter a nagy trió nyomában

Hazatért kéthetes moszkvai portyájáról Lékó Péter. A szegedi nagymester a Tal-emlékversenyen holtversenyben a harmadik, míg a villámsakk-világbajnokságon a megosztott ötödik helyen végzett.
– Jó újra itthon?
– Az nem kifejezés – vágta rá határozottan Lékó Péter. – Kemény erőpróba volt ez a két hét, ráadásul a rideg tél is megnehezítette a dolgunkat.

– Az ember azt gondolná, hogy a világ legjobb sakkozóit a szervezők nem teszik ki a moszkvai zimankó viszontagságainak.
– A versenyterem viszonylag közel volt a szállodához, így a helyiek a havazás és a nagy forgalom miatt úgy döntöttek, egyszerűbb, ha mindenki gyalog teszi meg az utat. Mit mondjak, a térdig érő hóban okozott némi kellemetlenséget a 15 perces séta. Erről leginkább a holland főbíró tudna mesélni, aki akkorát esett, hogy a héten meg kell operálni a derekát.

– Az orosz fociválogatott a csodával határos módon jutott ki a jövő évi Európa-bajnokságra. Érzékelte a Moszkvában uralkodó focilázat?
– Természetesen. Amikor az oroszok kikaptak Izraelben, teljes letargia lett úrrá a városon, szinte senki nem bízott a továbbjutásban. Alig három nappal később, a horvátok angliai sikere után viszont mintha egy másik bolygóra pottyantunk volna, akkora volt a boldogság.

Lékó Péter elégedetten értékelte a moszkvai eredményeket. Fotó: Frank Yvette

– Látta a sorsdöntő angol–horvátot?
– Persze. Nem sokkal korábban ért véget a snell-vb első napja, és a játékosok hullafáradtan értek vissza a hotelbe. A másnapi beszélgetésekből aztán kiderült, hogy kimerültség ide vagy oda, alvás helyett mindenki a meccset nézte.

– Elégedett a moszkvai eredményekkel?
– Vegyes érzésekkel indultam útnak, mert a mexikói világbajnokság után jó lett volna többet pihenni, és a motiváció terén éreztem némi hiányosságot. A Tal-versenyen ugyanezt láttam az ellenfeleimen is, leszámítva Kramnyikot, aki a vb-ezüstérem után mindenáron bizonyítani akart.

– Kramnyik csúcsformájának ön is áldozatául esett.
– Pedig ott én is jól játszottam. Hét órán át gyűrtük egymást, és az a csata nagyon sokat kivett belőlem. Sajnos éppen a következő két partiból lehetett volna többet kihozni, de Alekszejev és Jakovenko ellen is csak remi lett a vége. Mindent egybevetve a harmadik hely jó eredménynek mondható, a GUM Áruház második emeletén rendezett villám-vb ötödik helye pedig abszolút kellemes meglepetés. Noha a snell műfaj nem tartozik az erősségeim közé, a címvédő Anandot is sikerült legyőzni, a későbbi világbajnok Ivancsukkal pedig sokáig emlékezetes, 215 lépéses remit játszottam.

– Az év elején újabb komoly feladatok következnek. Jut ideje a pihenésre?
– Három hét alatt kell feltöltődnöm, mert utána kezdődik a felkészülés a Wijk aan Zee-i tornára és Linaresre. 2008-ban szeretnék tovább fejlődni, és felzárkózni a Kramnyik–Anand–Topalov trió mögé. Ők hárman jelenleg mérföldekkel a mezőny előtt járnak, nekem pedig ki kell találnom, hogy miképp érhetem utol őket.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bajnokok Ligája: újabb továbbjutók?

Ma az ötödik forduló nyolc mérkőzésével folytatódik a labdarúgó Bajnokok Ligája. A nagyok közül a… Tovább olvasom