Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

Meg lehet fejteni Szabó Gyula kezezését?

Számháború. Avagy miért van minden másképp a fociban, mint ahogy gondoltad? A brit–amerikai szerzőpáros, Chris Anderson és David Sally könyvében megdönt egy sor közhelynek számító tévhitet. A futballtörténelem egyik legnagyobb rejtélyére viszont, a szegedi Szabó Gyula röplabdás kezezésére egy 1989-es osztályozó utolsó percében, ők se tudnak magyarázatot adni.
– Gólt lőni értékesebb, mint gólt nem kapni? Nem, a kapott gólok nélkül befejezett meccsek átlagosan 2,5 pontot hoznak egy csapatnak, a lőtt góllal befejezettek csak egyet – írja az Index.hu portálon korábban a Délmagyarország gazdasági rovatában is dolgozó szerző, Tóth-Szenesi Attila.

"A szöglet fél gól? Oké, már régóta sejtettük, hogy nem. De mellbevágó azzal szembesülni, hogy egy átlagos szöglet valójában 0,022 gólt ér."

Minél több gólt szerez egy csatár annál értékesebb? Nem! Létezik ugyanis egy olyan góllövőlista, ahol a fölösleges gólokat – ami nem hoz közvetlenül pontot a csapatnak – nem számítják. A Chelsea nem adott volna ki 50 millió eurót Torresre, a Liverpool pedig 35 millió fontot Carrollra, ha ismerik a fölösleges gólok tabelláját.

A vízilabda nemcsak azért nem tud világszínvonalú elismertséget kivívni magának, mert a tágabb értelemben vett Balkánon kívül alig ismerik a sportágat. És mert 2-300 néző előtt megy a meccsek nagy része. Hanem azért is, mert nincs részletekbe menő kimutatás gólokról, személyi hibákból és azok típusaiból, blokkolásból, labdaszerzésből, támadó hibából.

- Egy biztos: a futballadatokat összesítő minden tudomány is kevés lenne ahhoz, hogy megfejtse az egyik legnagyobb titkot - írja a cikk szerzője. 1989. június 25-én játszotta a Szeged SC a Felső Tisza-parti stadionban a Vasas elleni osztályozót. A pesti meccs 1-1 volt, a szegedi 0-0-ra, vagyis a Szeged továbbjutásra állt, amikor a második félidőben a villanyóra 44:41-re ugrott.


És akkor Komjáti a bal oldalról, az alapvonal közeléből ívelt a szegedi kapu elé, Szabó Gyula, az addig hibátlanul játszó középhátvéd pedig előreugrott a levegőben, és mint egy röplabdás, úgy ütötte el a focilabdát a 16-os belül, pedig az ellenfél nem szerezhette volna meg. A 11-est Szabadi belőtte, a Szeged maradt az NB II.-ben.

A szerzők szerint a gólok 44,4 százaléka puszta szerencse, és mikor a leggyakoribb? 0-0-nál, akárcsak azon a gyászos emlékű 1989-es felső Tisza-parti meccsen. „A foci olyan, mint a pénzfeldobás. A logika és a véletlen egyenlő mértékben található meg benne". 

Tóth-Szenesi Attila írását teljes terjedelmében itt olvashatja el.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megújult az öltöző Csongrádon

– Sok mindenkinek köszönet jár azért, hogy megújulhatott az épület, fel sem tudnám az összes nevet sorolni – mondta Kiss István. Tovább olvasom