Délmagyar logó

2018. 05. 22. kedd - Júlia, Rita 15°C | 25°C Még több cikk.

Megyei focihelyzet – a rajt előtt

Csongrádban jobbára az emlékekből él, vegetál a labdarúgás. A szépet nem lehet látni, csak felidézni: nincs élvonalbeli együttes. A hétvégi rajt előtt – amennyiben az időjárás nem hiúsítja meg, van rá sansz – nézzük, milyen képet mutat a megyénk labdarúgása.
Legenda és valóság. Ez a kettő Csongrád megyében, Szegeden lényegesen távolabb áll egymástól, mint így leírva, a papiron.

Mesél a múlt

A múlt szép dolgokról mesél. Az 1940–41-es idényben a Szeged AK bronzérmes, Kalmár György pedig (1941–42-ben) 35 találattal gólkirály lett az NB I-ben. Magyar Kupa-ezüst egyszer (1929–30), -bronz ötször került a vitrinbe. Később is olyan nagy tudású focistákat láthatott a publikum, mint Gujdár, dr. Birinyi, Gruborovics, Kozma Mihály és Kozma Zoltán, Kotász, Kutasi, Machos, Portörő, Kun, Lakat, az olimpiai bajnok Kocsis és Pusztai – utóbbiról nevezték el a szentesi létesítményt.
Ne feledkezzünk meg az Aranycsapat „12. játékosáról", Sándor Károlyról, vagy a közelmúltban elhunyt Baróti Lajosról sem, utóbbi négy vb-re vezette ki a nemzeti tizenegyet. Vigaszként, a jelenben, itt van nekünk azért Szabics Imre.

Szomorú jelen

A kilencvenkilenc egyesület közül egy sem szerepel – a kisöcsit, a futsalt leszámítva – az élvonalban, az NB II-ben egy, az NB III-ban pedig két gárda vitézkedik. Pedig a focit imádják az emberek, amikor az élvonalban játszott a Szeged, megteltek a Felső Tisza-parti stadion lelátói. Jelenleg – erre még nem volt példa a sportág több mint százéves helyi történetében – Szegednek csak megyei I. osztályú csapatai (Tápé, Dorozsma, Tisza Volán, SZVSE, Gyálarét, Szőreg) vannak.

– Az együttesek elsősorban az önkormányzatok támogatására támaszkodnak – mondta Kormányos Gábor, a Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség főtitkára –, alig-alig bukkan fel névadó szponzor. A vállalkozók a községekben általában segítenek.

A klubok három-négyszázezer forinttól négymillióig terjedő költségvetésből gazdálkodnak. Sok helyütt akadnak megszállottak, akik minden munkát – a pálya vonalazásától a dresszek mosásáig – elvégeznek. Pusziért.

Megyei statisztika

Csapatok száma: 99. NB II, Keleti csoport: Makó FC. NB III, Alföld csoport: HFC, Algyő SK. Megyei bajnokságok, I. osztály: 18 csapat, II. osztály: 14 gárda, III. osztály: A, B, és C csoport, 11–11 csapattal, összesen 33 együttes. NB I, futsal, férfiak: Első Beton Szeged, Legrand-Szentes; nők: Szegedi AK, Szentesi FSC. NB II, futsal, férfiak: Első Beton Szeged II., Universitas, Temesvári Hús Domaszék.
Igazolt játékosok száma, férfi futball: 6714, női futball: 188, férfi futsal: 243, női futsal: 45; összesen, labdarúgás: 6902, futsal: 288. Teljes létszám: 7190, ebből aktív játékengedéllyel rendelkezik: 4180. A Bozsik-programban részt vevő szakemberek száma: 42, instruktor: 2 (Lóczi István, Kolozsvári János), alközpontvezető: 4 (Révész Gábor – Mórahalom, Molnár Tibor – Szeged, Vígh Attila – Makó, Halász Antal – Szentes), női instruktor: 1 (Molnár Tiborné), kisebbségi instruktor: 1 (Krajczár István), iskolai Instruktor: 1 (Molnár Tibor), edző: 35.
A Bozsik-programban részt vevő iskolák, csapatok és labdarúgók száma: 25 iskola és 41 egyesület, utóbbiakban 853 focista (U7 46, U9 303, U11 504)
Edzők száma, Pro-licences: 2 (Vágó Attila, Lóczi István), A-licences: 6 (Kolozsvári János, Korpa Zoltán, Cs. Tóth Zoltán, Paksi Péter, Szalai István, Takács Zoltán), B-licences: 107, D-licences: 90.

Öregek és fiatalok


Az igazolt labdarúgók száma évek óta stagnál, egyre több a 30 év körüli játékos és olyan klubot is találhatunk – a megye harmadik vonalában – ahol az átlagéletkor meghaladja a 45 évet. Az egykori NB-s múlttal is bíró szegedi, vásárhelyi focisták több gárdában is feltűnnek, a csapatok gerincét alkotják. Az utánpótlás-nevelésre egyre több helyen figyelnek fokozottan, itt említsük meg a nevelőegyesületeket: Tisza Volán SC (a Szalai Focisuli jogutódja), Szentesi Farkasok, Makói Utánpótlás FC, Üllési Ifjúsági SE, Zsombói ISE, Mórahalmi Kistérségi Focisuli.

Létesítmények

Nincs egyetlen olyan nagypályás komplexum sem, melyen akár U21-es válogatott-mérkőzést le lehetne bonyolítani. Csongrád megye nemzetközi szinten csak az U16-os korosztályig fogadóképes. Akad olyan település – nem is egy –, ahol a küzdőtértől két-háromszáz méterre, a kultúrházban, vagy az általános iskolában van az öltöző. De említsünk pozitív példákat is: az elmúlt dekádban kilenc új öltözőt (Újszentiván, Tiszasziget, Deszk, Röszke, Ásotthalom, Csongrád, Algyő, Kiskundorozsma, Mórahalom) és négy új pályát (Ásotthalom, Algyő, Kiskundorozsma, Mórahalom) vehettek birtokba a sportolók. Villanyvilágításos edzőpályán a szegedi Hunyadi téren és az Etelka soron, valamint Sándorfalván, Makón, Mórahalmon és Szentesen gyakorolhatnak a labdarúgók.

– Sok a tisztázatlan tulajdonviszonyú pálya – mondta Kormányos –, és olyan is bőven akad, amelynek az önkormányzat a gazdája. Utóbbiaknál előfordul, hogy a csapat fenntartására még kiszorítják a minimálisan szükséges összeget, de fejlesztésre, rekonstrukcióra már nem futja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sztrádafutás lapunkkal

A skandináv hagyományokat, szokásokat „másolva" a Röszke–Szeged közti autópálya-szakaszt… Tovább olvasom