Délmagyar logó

2018. 02. 22. csütörtök - Gerzson -1°C | 3°C Még több cikk.

Mikler könnyes búcsúja

Mikler Roland EHF-kupa- győzelemmel búcsúzott a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatától. A berlini négyes döntő legjobb kapusának választott magyar játékos a nyáron Veszprémbe költözik, és a nagy riválist erősíti majd. A szegedi közönség legnagyobb kedvencével egy kávé mellett beszélgettünk.
– Sikerült már pihennie?


– Sokat még nem, de olyan boldog vagyok, hogy nem is érzem magam fáradtnak. A győzelem, a berlini siker erőt ad.

– Hétfő este nehezen találta a szavakat a Dugonics téri ünneplés alatt. Ennyire meghatódott?

– Így még sohasem ünnepeltek, nem voltam ekkora sikernek részese. Jó volt fent állni a színpadon a csodás csapatommal, a barátaimmal. Amit a szegedi drukkerektől kaptam, arra nincsenek szavak. Komolyan mondom, még most is könnybe lábad a szemem, amikor erről beszélek. Nehéz a búcsú, nagyon nehéz. De a profik világa már ilyen, megyek, új csapatban játszom a következő szezonban.

– Úgy gondolom, hogy a Pick közönsége sohasem bántja majd, hiába szerepel a legnagyobb riválisnál, a Veszprémnél, kedvesen, szeretettel fogadják!

– Őszintén? Ezt tudom, mert most is, ha bárhol megjelenek, sétálok a kedvesemmel az utcán, megállítanak, gratulálnak, veregetik a vállam, szóval olyan szeretetet kapok tőlük, ami csodás.

– Biztos mindenki megkérdezte már: miért döntött a váltás mellett?

– Erre a kérdésre a legnehezebb válaszolni. Főként most, az ünneplés közepette, akkor, amikor jóformán mindenki a vállára emel. Említettem már a profi életet. Nyilván mindenki kitalálhatja, hogy olyan ajánlatot kaptam még tavaly nyáron, amit elfogadtam. Az érzelmek ilyenkor nem játszhatnak szerepet. Kemény világ ez, hiába dobog hevesebben a szív, sokszor az eszünkre kell hallgatni. Most én is így tettem. A kihívás, az új lehetőségek vonzottak leginkább, ezért döntöttem a váltás mellett. Ez az indok.

Mikler Roland (zöldben) EHF-kupa-győzelemmel búcsúzott a Pick Szegedtől. Fotó: EHF
Mikler Roland (zöldben) EHF-kupa-győzelemmel búcsúzott a Pick Szegedtől. Fotó: EHF

– Szép emlékeket visz magával?

– Napokig tudnék erről mesélni. Olyan barátokkal játszhattam együtt, akik nagyon fontosak nekem. Zubai Szabival együtt nőttünk fel, együtt szereztük meg az első komoly sikerünket. Vadkerti Attila, Ancsin Gabi, Ilyés Feci, Balogh Zsolti és persze Tatai Peti mind-mind remek fickó, igazi társak, barátok. Remek emberek. De sorolhatnám a többieket is, a légiósokat, Fero Sulcot, aki nincs közöttünk, de Larholmot, Mindegíát vagy éppen Blazevicet is. Nagy csapat a miénk.

 Edzések

A Pick Szeged férfi kézilabda- csapata még a héten edz. Kicsit másként, mint az eddig megszokott. Nincsenek erőnléti, nincsenek taktikai gyakorlatok, csak futball, futball és futball. Nem nehéz kitalálni, hogy olyan hangulatban zajlanak a meccsek, mintha a brazíliai vébén játszanák. Tétje van, mert aki veszt, az bizony kapja a zrikát a győztestől. A nevetés, a poénkodás viszont viszi a prímet. A Pick Szeged még csütörtök és péntek délelőtt edz az újszeged sportcsarnokban, a jövő héttől szabadságot kapnak a játékosok.

– Milyen volt Juan Carlos Pastorral dolgozni?


– Ő egy csuda figura, remek ember, remek edző. Egy év alatt sokat tanultam tőle. Főként gondolkodásban, mert hihetetlen az életszemlélete. Ennek is volt köszönhető, hogy nyertünk Berlinben, és hazahoztuk az EHF-kupát.

Porobic Haris?

– A pótapám! Ez mindent elmond. Az, hogy elismert sportoló lettem, neki is köszönhetem. A gyakorlatoknak, az edzéseknek, a különleges, izzasztó foglalkozásoknak.

– „Szeretünk, Roli!" – ezt skandálták az ünnepen!

– Én is szeretek mindenkit. Na... Már megint könnybe lábadt a szemem, fájó ez a búcsú még most, nagyon, mert négy éve, amikor Szegedre jöttem, nem gondoltam, hogy így szeretnek majd az emberek. Köszönöm! Ezt soha sem feledem!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Horváth Gábor: a biztosat választotta

Sikeres és kerek pályafutás után az előző szezon végén visszavonult az aktív pályafutástól. Tovább olvasom