Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Milos Korolija szívesebben pólózik a Szegedben

A nagy terveket szövögető Szeged Beton VE a nyáron jelentősen megerősítette keretét. Az öt új pólósból négyen már bemutatkoztak a csapatban, a szerb center, Milos Korolija viszont ujjtörése miatt egyelőre még kívülről figyeli társait.
A 26 éves óriást, Milos Koroliját már egy évvel ezelőtt is hívta a Szeged Beton. Nem rajta, és nem is a Tisza-partiakon múlt, hogy nem jött össze az üzlet. Élt még a szerződése, a Partizan Beograd pedig ragaszkodott hozzá, így az átigazolás egy esztendőt váratott magára.

– Váltani akartam, egyrészt mert a magyar bajnokság jóval erősebb, mint a szerb (otthon tíz góllal vertünk mindenkit), másrészt jó ajánlatot kaptam, harmadrészt pedig zavart néhány dolog a Partizánnál – árulta el Korolija, akinek szavait a Szeged másodedzője, Varga Sebastian fordította. – Nagyjából a mostani pénzemért mehettem volna játszani Olaszországba is, de ott nem olyan együttes hívott, amelyik a bajnoki dobogóért, a minél jobb nemzetközi kupaszereplésért játszik. Szeretem a kihívást, feldob, ha nagy a tét. A Szeged Betonban magasra rakták a lécet. Gyöngyösi András jól ismer, tudja, mire vagyok képes, mit várhat el tőlem.

Szeged nem Belgrád

Korolija nem csak annak örül, hogy a Betonban játszhat, Szeged is nagyon tetszik neki. – Szabadidőmben ismerkedem a várossal, igazán nekem való a szépsége, a nyugodtsága. Belgrád lényegesen nagyobb, sok időmet elvitte a közlekedés. Itt kizárólag a pólóra koncentrálhatok – jelentette ki a szerb játékos.

A center azt is elmondta, többek között azért fogadta el a szegediek ajánlatát, mert a vízilabdát Magyarországon komolyabban veszik, mint Szerbiában, nálunk jóval nagyobb a sportág iránti érdeklődés. A beszélgetés alatt az is kiderült, Bangkok nem a kedvenc helye, a nyári Universiadén a thaiföldi városban törött el az ujja.

– Abban a pillanatban, amikor megsérültem, nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy a baj. Volt már rajtam gipsz, utána jártam fizikoterápiára, most kondizom. Játékban még nem próbáltam ki, hogy mit tud, jobban mondva, mit bír a kezem. Nem tagadom, kicsit tartok a leendő első meccstől, amely lehet, hogy nem a szombati Pécs elleni lesz, hanem az azt követő cataniai LEN-kupa-selejtezők közül valamelyik. Köszönettel tartozom Varga Tamásnak, aki a dubrovniki edzőtáborban, a FILA-kupán, és az eddigi két bajnokin is helyettem centerezett, méghozzá kiválóan, így nem kellett siettetnem a gyógyulást. Az évad elején könnyebb meccsek várnak ránk, nem kell amiatt aggódnom, hogy nélkülem esetleg nem sikerülne nyernünk. Tudom, miért igazoltak, tudom, mit várnak tőlem, rajtam semmiképp sem múlik, hogy megfeleljek a belém fektetett bizalomnak.

A társak hamar befogadták, igaz, a társalgás még nem zökkenőmentes.
– Mivel ők nem beszélnek szerbül, angolul próbálunk kommunikálni. A magyar nyelv rettenetesen nehéz, nem gondoltam volna, hogy ennyire meggyűlik vele a bajom. Könyvet írni persze nem akarok, de remélem, sikerül gyorsan minél több szót, kifejezést megtanulnom.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Európai tekefesztivál a Ferroéppel

Szerdán megkezdi szereplését a németországi Augsburgban a Ferroép-Szeged férfi tekecsapata. Az… Tovább olvasom