Délmagyar logó

2018. 01. 22. hétfő - Vince, Artúr -3°C | 3°C Még több cikk.

Móricz István: mindenből a legjobb

Mi lett vele sorozatunk 9. részében az egykori labdarúgóval, Móricz Istvánnal, vagy ahogy mindenki ismeri, Zsigával beszélgettünk, aki két éve Norvégiában él, ám Szegeden értük utol.
2009 áprilisában hagyta el Szegedet Móricz István (55), alias Zsiga, és nevelt lánya után Norvégiába költözött. A Diósgyőr, az Eger és a Szeol AK egykori középpályása az eltelt szűk két év alatt mindössze háromszor volt Szegeden – a harmadik látogatás éppen most esedékes.

– Nem bántam meg, hogy kimentem, bár azért jó hazajönni, hiszen a barátok, így Gerecz Peti, Kőhalmi Pista, Dávid Laci vagy Orosházi Laci nagy szeretettel várnak, van, hogy már a nagyállomásra elém jönnek. Egészen más a norvég világ: az unokáim pesztrálgatása mellett a Bergen melletti, hat-hét ezer lakosú, hatalmas területen elterülő faluban, Strandvikben, ahol élünk, heti kétszer a helyi iskolában gyerekeknek tartok edzést, a párom pedig az iskolában és az óvodában testnevelő tanár. A nyelvvel nehezen boldogulok, de szerencsére az egyik lányunoka, aki a futballcsapat tagja, segít a fordításban. Nem idegeskedem, bérelt lakásban lakunk, egy beltéri egység révén pedig a magyar adók műsorait is láthatom. Kétszáz méterre van a háztól egy hegy, a másik oldalon meg ötszáz méterre a tengerpart, amelyre rálátok. Ha Svédország felé megyek, 2850, ha Dánián keresztül egy húszórás kompúttal kiegészülve, akkor 2500 kilométerre van Szegedtől a település. Nyáron egy hónapra hazajövünk az egész családdal – mesélt Móricz Zsiga.

Móricz (kék-feketében) szívesen futballozik itthon. Fotó: Segesvári Csaba
Móricz (kék-feketében) szívesen futballozik itthon.
Fotó: Segesvári Csaba

A labdarúgó pályafutásában az első fontos lépcső a Diósgyőr volt, ahol Salamon, Tatár, Oláh és Kutasi idejében 19 évesen első osztályú meccsen futballozhatott. Aztán Eger, majd 1983-ban Szeged következett, ahol a Szeol AK-val harminc NB I-es mérkőzést játszott, majd Makón a megyei I. osztályban vezetett le.

– A szegedi meccshangulat, a közönség fantasztikus volt a nyolcvanas években. Amikor a Vasutas stadion megtelt, és 10–12 ezer ember biztatott bennünket, nem lehetett rosszul futballozni. Szerettem a társaságot, a vidámságot, a csapatban pedig kiváló partnereim voltak, többek között Orosházi, Kutasi vagy Szélpál révén. Szép időszak volt – révedezett el a múltban Zsiga.

Az egykori kiváló labdarúgó ezek után a norvégokról beszélt.
– Az általános iskolai oktatás alaposan elmarad a magyartól, a gyerekek nem tanulnak annyit és úgy, mint nálunk. A külföldiekkel viszont kedvesek, a falunkban például legalább öt-hat nemzetiség képviselője él. Strandvikben mindössze egyetlen étterem van, az is csak hétvégén nyit ki. Az iskolai létesítményhelyzet kiváló: van kézilabda- és labdarúgó félpálya méretű műfű, tornacsarnok, valamint több normál talajú pálya is. Mindenből a legjobb – tette hozzá végül Móricz „Zsiga" István.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Krajcsák Márk, a squash hazai úttörője

Nyolc éve veretlen Magyarországon Krajcsák Márk, a squash, azaz a fallabda hazai úttörője. Interjú! Tovább olvasom