Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Mórocz Zsolt a csúcson

Problémáktól sem mentes, ahogy mondani szokás, eléggé munkás évadot zárt a Makó FC másodosztályú labdarúgócsapata. A zöld-sárgák végül a tizenegyedik helyen zárták a bajnokságot. Lapunk osztályzatai alapján a gárdából Mórocz Zsolt nyújtotta a legjobb teljesítményt.
December elején már készítettünk anyagot Mórocz Zsolttal. Lapunk osztályzatai alapján a makói futballisták közül ugyanis neki lett a legjobb átlaga. A helyzet a bajnokság végére sem változott, a kemény kötésű, 27 esztendős középső védő megtartotta első helyét képzeletbeli dobogónkon. A jó hírt természetesen örömmel vette.

– Köszönöm az elismerést, büszkeséggel tölt el – mondta Mórocz. – De az igazsághoz tartozik, azt gondoltam, a mutatottnál jobb leszek tavasszal. Nem voltam annyira labdabiztos, mint szerettem volna, nem tettem annyit hozzá a csapat teljesítményéhez, amennyit akartam. Játékomból hiányoztak a gyakoribb fellépések a középpályára, a gólpasszok. Talán ebbe belejátszott az is, hogy minden meccsünk előtt felhívták a figyelmemet, fő a hátsó alakzat biztonsága, ne nagyon kalandozzak előre, ne rizikózzak.

Egyedül túl a hatos átlagon

Lapunk osztályzatai alapján (azokat vettük csak figyelembe, akik legalább 15 mérkőzésen érdemeltek ki jegyet) a Makó FC-ből Mórocz Zsolt nyújtotta a legjobb teljesítményt. A középső védő 6,04-es átlagot produkált, a második helyen Czirbus Gábor végzett 6,00-val, a képzeletbeli dobogó alsó fokára pedig Magyar György állhatott 5,7-tel. Az őszi szezon után is vezető (6,11) győztes 23 meccsen lépett pályára, négy esetben 7-esre értékeltük produkcióját, tizenhétszer 6-osra, egy-egy alkalommal pedig 5-ösre, illetve 4-esre.

Önkritikusan értékelte saját teljesítményét, de vajon mi a véleménye a csapatéról?
– Csodát nem műveltünk, tulajdonképpen nem történt más, teljesítettük, amit edzőnk, Kolozsvári János a tavaszi szezonban elénk tűzött. Bennmaradtunk, igaz, kis szerencsével feljebb is végezhettünk volna. Úgy érzem, maradt még valamennyi bennünk, de összességében nagyjából reális a helyezésünk.

Egy évvel ezelőtt a közvélemény csodájára járt a Makó szereplésének, az évad végi negyedik helynek. Attól most jócskán elmaradt a csapat.
– Pedig a most zárult pontvadászat nem volt nehezebb, mint a tavalyi, mindössze annyiról van szó, akkoriban a szerencsében is volt bőven részünk, most viszont nem – jegyezte meg felvetésünkre Zsolt.

Fárasztó év van mögötte, már nagyon várja, hogy elutazhasson családjával nyaralni.
– Fejben és fizikailag egyaránt lemerültem egy kicsit. A munka és az egyetem mellett elég volt a futballból, jó, hogy vége lett a bajnokságnak. A hét végén feleségemmel, Mónival, és 11 hónapos kislányommal, Fannival elutazunk az olasz tengerpartra, Bibionéba. Lakókocsival megyünk, majd keresünk egy jól felszerelt kempinget. Száműzök mindenféle és -fajta sportot, csak papucsot viszek. Igaz, Fanni keze ügyében mindig akad egy labda...
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lékó Péter a világbajnoki döntőben - interjú

Lékó Péter Elisztában, a sakkvilágbajnok-jelöltek tornáján előbb a török Gurevicset, majd az orosz… Tovább olvasom