Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

Ne csak nézzük, értsük is

Labdarúgás, Budapest - Világszerte a legjobb labdarúgással foglalkozó könyvnek titulálják a Futballforradalmak című kötetet. A mű magyar kiadásának budapesti bemutatóján jártunk, ahol maga a szerző, Jonathan Wilson nyitotta fel a szemünket: a labdarúgás története és fejlődése izgalmas folyamat, amelyből a magyarok alaposan kivették a részüket.
Tudta, hogy a történelem első nemzetközi labdarúgó-mérkőzésétől öt edző-játékos kapcsolattal le lehet vezetni a Barcelona és a spanyol válogatott stílusát? Történt ugyanis, hogy az 1872-es Anglia–Skócia találkozón a vendégek játéka a Queens Park passzjátékára épült, amit egy onnan távozó edző a Newcastle csapatánál honosított meg, innen jutott egy játékos révén a Tottenhamhez, majd az Ajaxhoz és onnan a Barcelonához.

Többek között ez is kiderült a világ legfontosabb futballkönyvének budapesti bemutatóján, ahol az egy hete megjelent magyar kiadásról maga a szerző, Jonathan Wilson beszélt. A Futballforradalmak című 600 oldalas kötet céljáról az angol sportújságíró mellett a hazai kiadó képviselői is elmondták: a mű segíthet abban, hogy ne csak nézzük, hanem lássuk és értsük is, hogy mi miért történik a pályán.

A könyv ugyanis a futball történetének és taktikai fejlődésének bibliája, Jonathan Wilson e szempontból pedig nem győzte hangsúlyozni, hogy a labdarúgás motorjai voltak a magyarok. Nem csak a nevezetes 6:3 miatt, amelyről azt mondta: a Wembley-ben a hazaiak primitív játékán meglepődő Puskásék rádöbbentették Angliát, hogy milyen is a modern futball, ez a felismerés pedig egy éles váltáshoz vezetett, ami 13 évvel később világbajnoki címet jelentett a szigetországnak. Kiemelte például Guttman Béla hatását, hiszen az 1958-ban vb-győztes braziloknak ő tanította meg a négyvédős rendszert, az 1929- es Ferencváros pedig dél-amerikai túráján a világ akkori legjobb válogatottjának hozott óriási felismeréseket, Uruguay a 3–2-es vereségéből szintén vb-trófeákhoz segítő tapasztalatokat vont le.

Jonathan Wilson (jobbra) lapunk munkatársával, Papós Tamással is beszélt könyvéről. Fotó: DM
Jonathan Wilson (jobbra) lapunk munkatársával, Papós Tamással is beszélt könyvéről. Fotó: DM

A futball óriási fejlődésen ment tehát keresztül, ami szintén a már említett 1872- es meccsről vezethető le legjobban. Jonathan Wilson elárulta, hogy akkor 7 (!) csatárral és 1 (!) védővel álltak fel az angolok. Ehhez képest napjainkban már több jel utal arra, hogy a jövő nyerő formációja a csatár nélküli, 4–6–0-s felállás lehet, amelyre a spanyol tiki-taka már mutatott jeleket – például olyan találkozókon, amelyeken a középpályás Fabregas számított csatárnak –, és ki tudja, hova fejlődik.

A világbajnokságon meglátjuk, és azt is, hogy újra nyerő lesz-e.

Több mint gömbölyű

Ha egy könyvet nemzetközi szakemberek sora tart a labdarúgás bibliájának és taktikai fejlődése legátfogóbb elemzésének, joggal várhatjuk el, hogy a mű hazai bemutatóján csillogó szemű edzők sora jelenjen meg. Sajnos
a Futballforradalmak debütálásán nem találkoztunk egy neves szakemberrel sem, szinte csak huszonévesekből állt az egyébként népes publikum. Persze ezt is értékelhetjük sikerként, hiszen köztük volt sok blogger, akik terjeszthetik azt az igét, amit többször leírtak már, nevezetesen, hogy a kultúra és a stílus hiánya a magyar futball legfájóbb hiányossága.

Duna menti iskola. Így emlegetik a labdarúgás Aranycsapat által képviselt stílusát, amellyel a könyv külön fejezetben foglalkozik. Ahogy Jonathan Wilson elmondta: a Duna mentén akkoriban sorakozó grundokon és kávéházakban nemcsak beszélgettek, hanem gondolkodtak a labdarúgásról. Valljuk be, mára ez nem érhető tetten trénereinknél, akik televíziós szakértőkként is a klasszikust mantrázzák, miszerint a labda gömbölyű, így bármi megtörténhet.

A kultúra hiányából fakadóan tehát itt tartunk, nem a világbajnokságon. Mindez pedig számomra akkor vált ijesztővé, amikor a könyvben olvastam a nevezetes 6:3 másnapján az akkori első számú angliai sportlapban megjelenteket: „A brit futball és a külföldről érkező kihívások közös története nem másról szól, mint az elherdált fölényről, a butaságról, a szűklátókörűségről (...), tanulságos mese a szégyenteljesen elpazarolt tehetségről és a végtelen önámításról".

Az idézett mondatot olvassuk el újra úgy, hogy a brit helyére a magyar szót helyettesítjük.

Papós Tamás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Panyor Kriszta negyedik helye

A Budai- és a Visegrádi-hegységben, valamint a Pilisben rendezték meg a közelmúltban azt az ultraterepfutó versenyt, amelyen három makói is rajthoz állt. Tovább olvasom