Délmagyar logó

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 18°C | 27°C Még több cikk.

''Örökké élni fog''

Meghalt Puskás Ferenc. Öcsi bácsiról mindannyian őrzünk valamilyen emléket, még azok is, akik soha nem találkoztak vele, „csak" televízióban látták fakó filmbejátszáson zseniális cseleit, góljait. Vannak, akik játszottak vele, ellene, dr. Mészáros Károly a Szeged (Honvéd, Haladás, SZEAC) kapuját őrizte vele és a Honvéddal szemben.
– Először Thékes István, a sportnapilap helyi tudósítója szólt, hogy Öcsinek válságos az állapota – mondta dr. Mészáros Károly (képünkön) –, de ezt tudtam, hiszen már hetek óta a Kútvölgyi Kórház intenzív osztályán ápolták. Aztán a feleségem hazajött a piacról, ő újságolta, hogy bemondták a rádióban: meghalt Puskás Ferenc. Összeszorult a szívem... – a monológ végére elcsuklott a hangja. – Sokat játszottam ellene.

Dr. Mészáros Károly 1952-ben Bajáról került Szegedre a helyi Honvéd csapatához, majd annak megszűnte (1953. december 31.) után a Haladásban és a SZEAC- ban védett. Tizenhárom éven (129 NB I-es mérkőzésen) keresztül. Bajnoki meccsek apropóján többször pályára lépett a Honvéd ellen és nézett farkasszemet a legendás csatárral.

– Minden mérkőzés emlékezetes. Ami rögtön eszembe jut, az a Népligetben játszott egyik találkozó, ahol úgy emlékszem, 4–0-ra nyertek és fejelt – nem sok ilyen találatot jegyzett – egy gólt. De tizenegyest is rúgott nekem. Egyszer pedig a válogatott útban Belgrád felé megállt Szegeden, és a helyi legjobbakkal játszott edzőmeccset, én kezdtem a hazai kapuban. Az első félidőben egy beívelésre jöttem ki, a labdára rástartolt Kocsis is, és a hátába térdeltem. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány letiltatott a második félidőről.

Lassan előkerültek a személyesebb élmények, emlékek is: – Egy banketten beszélgettünk, ez 1956 első felében történt, és felajánlotta, hogy segít a fővárosba, vagy külföldre szerződni. Az országot nem akartam elhagyni, az MTK-hoz szívesen igazoltam volna – kölcsönös volt a szándék, az akarat –, de végül az „illetékesek" nem engedték szétszedni a Szegedet. Rendes, mindenkinek segítő, igazi korrekt úriember volt. És sportember... Akkor a világ legjobb labdarúgója volt... Ne haragudjon, hogy elsírtam magam... Ilyenkor érzékenyebb az ember, mindenféle az eszébe jut. Ő 1927-es születésű volt, én 1929-es, ki tudja, ki következik...

Puskás Ferenc, Öcsi bácsi nagyon szerette a hasát, igazi ínyenc volt. A lengyelek elleni összecsapásra készült az edzőtáborban a válogatott – a keretnek tagja volt Mészáros is – és az ebédnél az egész csapat rá várt, mert még nem ette meg a töltött káposztáját: – Czibor ilyenkor mindig morgott, dühöngött – mondta az egykori szegedi hálóőr –, hiába, mert neki mindent elnéztek, megbocsátottak, ő volt a legjobb. Szerintem, bár ez szubjektív, a berni világbajnoki döntő – annak ellenére, hogy elveszítettük – volt a legjobb mérkőzése. Hát, elment – ismét elcsuklott a hangja, sírt a „telefon". – Azt kívánom a mai kissrácoknak, fiatal labdarúgóknak hogy rá akarjanak hasonlítani, őt próbálják meg „utánozni". És bár meghalt, örökké élni fog... A szívekben.

Mindenhol szerették

– A legnagyobb egyéniséget veszítettük el – mondta a móravárosi származású Sándor Károly, Puskás Ferenc válogatottbeli csapattársa, aki kijelentette: imádja Szegedet – Ritkán születik ilyen zseni, csak Pelét és Maradonát lehet hozzá hasonlítani, mást nem. A világ egyik legjobb focistája volt, mindent tudott a labdával. Hat-hét éve Szepesi Gyuri kérdésére, hogy ki a legismertebb magyar ember, azt feleltem, egy labdarúgó. Egy labdarúgó, akinek nem kell kimondani a nevét, mert nincs olyan ember, aki ne tudná. Nehéz beszélni róla, őt ismerni kellett. A tudásáról mindent elmond, hogy olyan ballábas játékos volt, akinek valahogy mindig a bal lábára érkezett a „bőr". Végigutaztam vele a világot és bárhova is mentünk, mindenhol skandálták a nevét: „Puszkász, Puszkász". Egyszer jócskán késett a gépünk, de a reptéren mégis vagy ötven fotós és újságíró várt rá, a rajongókról nem is szólva. A humort értő, jószívű, nyílt ember volt, aki a csúcson is megmaradt olyan közvetlen kispesti srácnak, amilyennek született. Nagyon fog hiányozni...  

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Levadászták a medvéket

A női kosárlabda Európa-kupában a második csoportmeccsét is megnyerte – idegenben a horvát… Tovább olvasom