Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Pali bácsi, a rubindiplomás

Szeged - Sorozatunkban legendás edzőket, testnevelőket mutatunk be Csongrád megyéből. Palásthy Pál 1942 és 1988 között tanított Szegeden, ebből 39 évig a Kőrösyben. A negyvenes években sokat tett a város kézi- és röplabdacsapatának megalakulásáért is.
– Az akarat a lényeg. Az, hogy egy diák akarjon fejlődni, hogy elinduljon valahonnan, és eljusson oda, ahová szeretne – mondta filozófiájáról a 92 esztendős nyugalmazott testnevelő tanár, Palásthy Pál, miután tegnap hellyel kínált minket Bartók téri lakásában Szegeden.

Az 1920-ban Kassán született pedagógus 1942-ben, a Testnevelési Főiskola elvégzése után került Szegedre, előbb a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanított, majd több intézmény érintésével került 1949-ben a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskolába – 39 évig, 1988-ig oktatott testnevelést a gyermekeknek.

Palásthy Pál
Palásthy Pál
– Szerettem volna maradandót alkotni, és mivel akkoriban a futballt leszámítva nemhogy labdajáték, de labda sem nagyon volt Szegeden, elkezdtem lerakni egy kézi- és egy röplabdacsapat alapjait. A budapesti éveim alatt mindkét sportágban az NB I-ben játszottam, így volt némi fogalmam az alapokról. A kézisekkel egyszer a SZAK egyik élvonalbeli labdarúgómeccsének szünetében tarthattunk bemutatót, és ha hatalmas népszerűségre nem is tett szert egyből a sportág, csak megragadt a városban – emlékezett. Palásthy Pál bár már bottal jár, és ritkán hagyja el lakását, szellemileg 92 évesen is teljesen friss, minden évszámra, névre pontosan emlékezett. Érdekesség, hogy a legendás kézilabdaedző, Ludányi Márton is Pali bácsinál kezdett el játszani, ők ketten rengeteget tettek a sportágért Szegeden.

– Testnevelő tanári munkámat mindig is nagyon élveztem. Az egyik legnagyobb büszkeségem az, hogy sikerült elérnem, hogy a Kőrösy tornacsarnoka megépüljön. Emellett a diákjaim is sokszor örömet szereztek nekem. Emlékszem egy Erzsike nevű lányra, aki duci gyermekként alig tudott elvégezni valamit a feladatok közül. Azt kértem tőle, soha ne adja fel, és higgye el, hogy például a kötélmászás nemcsak az erőn, hanem a technikán is múlik. Egyszer aztán, amikor a szünetben beléptem a tornaterembe, Erzsike a kötél tetejéről kiabált: „Sikerült, tanár bácsi!". Aztán ott volt a Becsület büfé is. Reggelente vásároltam kifliket, tejet, és egy asztalra kihelyeztem az iskolában. Mindenki azt vett el, amit akart, és az asztalon lévő edénybe kellett tenni annak az árát. Szinte soha nem volt gond a kasszával, ha pedig hiányzott egy kifli ára, 40 fillér, azt másnapra már pótolták  – emlékezett.

A Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskolában néhány éve már szóba került, hogy Palásthy Pálról nevezzék el a már említett tornacsarnokot, ám a végleges döntés még várat magára.

– Nézd, ez a rubindiplomám – mutatta Pali bácsi a TF-től diplomázásának 70. évfordulójára kapott emléket. – A korábbiakat, a gyémánt- és vasdiplomát személyesen vettem át, de mivel már nehezen mozgok, ezért nem tudtam elutazni. Nagy fájdalmam, hogy végül csak egy sima postai levélként küldték el nekem, egy kísérő üzenet sem volt mellékelve, és eddig még a polgármester úr sem gratulált – mondta. Ez egyébként nem az egyetlen diplomája Pali bácsinak, 1963-ban Szegeden jogot végzett, így doktornak is mondhatja magát.

– Manapság sokat nézek meccset a tévében, rengeteg keresztrejtvényt fejtek, emellett sűrűn látogatnak meg a családtagok és az egykori tanítványok – tette hozzá Pali bácsi, akinek mindennapjait segítő társa is megkönnyíti otthonában.

Olvasóink írták

  • 2. vitali 2013. február 06. 22:18
    „Drága, drága Pali bácsi!

    Sosem felejtem, hogy mennyire inspiráló volt a hozzáállása a mozgástehetséggel kevéssé áldott gyerekekhez.... Mindig kaptunk lehetőséget ahhoz, hogy gyakorolhassunk, buzdított, és un. "mazsola-tornát" (mondhatni torna korrepetálást) biztosított nekünk sutáknak, hogy jobb jegyet kapjunk egy-egy előírt feladat végrehajtásakor. Jómagam nem tudtam kötelet mászni a megadott technika szerint, tériszonyom volt, nyolcvanhatszor a lábam köré tekertem a kötelet, csak így mertem csúcsra menni, s Ő mégis 5-öst adott, mondván, hogy megérdemlem, mert még soha senkit nem látott így kötélre mászni... :) Mindezzel (akkori megélésem szerint), indirekt módon járult hozzá ahhoz, hogy az órákon tapasztalt ügyetlenségünk dacára ne a feladást éljük meg, hanem a próbálkozásaink által megszülető sikerélményt, megtapasztalhattuk azt, hogy ha nem is bajnokok vagyunk, de van tovább, mint hittük magunkról. Legalább is én így éltem meg, s ma már szavakká is válnak az akkori élmények. Szóval, szerető, liberális, támogató, mozgásra inspiráló, valódi TANÍTÓval töltöttem négy évet, s még az után néhány alkalmat, amikor meglátogattuk Őt. Isten éltessen drága ember!

    Számomra érthetetlen, hogy miért az évek óta tartó hezitálás a csarnok névadásával kapcsolatban, hiszen számtalan mérhető-, és mércével nem behatárolható eredményt ért el pedagógusi pályafutása alatt a város egyik legprominensebb oktatási intézményében, s falain kívül is. Az sem méltányos, hogy sem a polgármester, sem az oktatási osztály képviselője nem köszönti Pali bácsit, s gondolom, rajta kívül még több, az ifjúság nevelésében sok évet eltöltött pedagógust sem.... Pedig töredéknyi ráfordításba sem kerülne a méltó gesztus, mint amennyit Ő, Ők adtak az életükből. Példát, mintát, mentalitást,szeretetet kaptunk, amit tovább adunk az utódoknak.

    Ha az elismerésben illetékesek is olvassák, kérem, gondolkodjanak el rajta, és tiszteljék meg méltón azokat a pedagógusokat, akik az életük és odaadottságuk javát adták néhány generációnak, ami valójában sok- sok ember, és utód mentalitásában példaértékű erkölcsi- és etikai szintet alapozott meg.”
  • 1. .suhym. 2012. október 18. 18:21
    „Gratulálok!
    Nagy dolog ez, kevesen élik meg.

    Ha a sors is úgy akarja, édesanyám két év múlva fogja megkapni!:))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötödik a SZEAC

Európa legjobban menedzselt utánpótlástornája a Cordial Cup, amelynek magyarországi, budapesti döntőjében 24 erős sportszervezet vett részt. Tovább olvasom