Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Sportlegendák: Greminger, a szegedi Európa-klasszis

A magyar kosárlabdasport egyik legnagyobb alakja volt Greminger János. A Szegedről induló, majd pályafutása nagy részében a Budapest Honvédban játszó kosaras 1955-ben vezéregyénisége volt a fantasztikus hangulatú döntő mérkőzésen a szovjeteket legyőzve Eb-címet nyerő magyar válogatottnak.
Éppen 55 éve, hogy 1955-ben a magyar férfi kosárlabda-válogatott legnagyobb sikerét aratva Európa-bajnoki címet nyert. Abban a csapatban több szegedi születésű kosaras is játszott (Hódy I. János, Hódy II. László, Papp Péter), közülük Greminger János volt a válogatott szellemi vezére, úgynevezett átvevő-irányítója.

És éppen egy éve, hogy már nem lehet közöttünk a magyar kosárlabdasport valaha volt egyik legjobb játékosa, akit tavaly októberi halála után november 12-én kísértek utolsó útjára barátai, sporttársai, tisztelői.

Greminger János 1929. május 5-én született Szegeden. Első klubja a Szegedi Postás volt, majd a Szegedi Vasutashoz, a BVSC-hez és végül legnagyobb sikerei helyszínére, az akkor hazánkban szinte verhetetlen Budapest Honvédhoz igazolt, ahol tizenhat szezonja során bajnoki címek és kupaaranyak tömkelegét nyerte. Az alig 180 centiméter magas, játékostársai által csak „Csőrösnek" szólított kosaras technikai tudásával, irányítókészségével az óriások közül is kiemelkedett.

Fotó: DM/DV
Az 1955-ös Európa-bajnok magyar férfi kosárlabda-válogatott. Hátsó sor balról: Mezőfi Tibor, Simon János, Tóth László, Bánhegyi László, Dallos János. Középen: Czinkán Tibor, Zsíros Tibor, Bogár Pál, Greminger János, Papp Péter. Elöl: Bencze János, Cselkó Tibor, Hódy (II.) László, Hódy (I.) János.
Fotó: DM/DV

– Mindenki a becenevén ismerte. Akkora orra volt, hogy ráragadt a Csőrös név – emlékezett vissza Merényi Kálmán, az egykori remek szegedi kosárlabdázó, aki a válogatottnál tíz évig volt Greminger cseréje, és az Eb-győztes csapat keretéből is csak az utolsó szűkítésnél maradt ki.

– A posztján egy évtizeden át Európa-klasszis volt, mindkét kézzel remekül bánt a labdával. Nem elsősorban kosaraival, hanem passzaival tűnt ki, emellett robbanékonysága is a legjobbak közé emelte. Olyan volt ő a magyar kosárlabdának, mint Bozsik József a labdarúgásnak – mondta.

Greminger (balra, fehérben) az Eb- aranyról döntő meccsen.  Fotó: DM/DV
Greminger (balra, fehérben) az Eb- aranyról döntő meccsen.
Fotó: DM/DV

Greminger 156-szor szerepelt a magyar válogatottban, amellyel az 53-as Eb-n ezüstérmet nyert, az 54-es főiskolai vb-n aranyat, majd 1955-ben pályafutása és a magyar kosárlabdasport legnagyobb sikerét elérve a Népstadionban, 40 ezer néző előtt az aranyról döntő összecsapáson a Szovjetuniót 82–68-ra legyőzve Európa-bajnoki címet szereztek, a kontinensviadalon pedig őt választották a legjobb játékosnak.

– Végig ott voltam a csapattal az Eb alatt, és a döntő összecsapáson is szorítottam társaimnak. Fantasztikus meccs volt a szovjetek elleni, annyian talán azóta sem voltak hazai kosárlabda-mérkőzésen – emlékezett Merényi Kálmán.

Greminger János három olimpián is játszott (1952, Helsinki; 1960, Róma; 1964, Tokió). Pályafutása után sportvezetői karrierbe kezdett, csapatvezetőként és vezetőségi tagként újabb tíz olimpián lehetett jelen. 1950-től kezdve hivatásos katona volt, 1994-ben ezredesként ment nyugdíjba. Versenyzői pályafutása és sportvezetői tevékenysége elismeréseként több magas kitüntetésben részesült. Az utolsó éveiben lelkes teniszező volt, még ekkor is a sport, a mozgás, a győzelem éltette.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Makó FC: cél a bennmaradás

A Makó FC labdarúgócsapata legutóbbi mindhárom bajnokiját elveszítette. Tovább olvasom