Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Sportnemzet és sportoló nemzet

Szeged - Sorozatunkban olyan edzőket, testnevelőket, szakembereket, sportvezetőket mutatunk be, akik a saját területükön maradandót alkottak. Horváth András (62) hét évig szegedi intézmények vezetője volt, miközben a hazai szövetség elnökeként sokat tesz a szabadidősportért.
Horváth András jól ismert alakja a szegedi sportnak, hiszen éveken át részt vett események szervezésében, majd vezetőként létesítmények vagy cég irányításában. Ám azt kevesen tudják, hogy nem Szegedről származik.

– Nyíregyházi születésű vagyok, Miskolcon végeztem, és a Miskolci Helyiipar nevű, voltaképpen a technikum csapatát jelentő együttesben röplabdáztam. Feladó voltam, és a négy év alatt négyszer is megyei bajnokok lettünk, kétszer pedig osztályozót játszottunk. Érdekes, hogy 1969-ben éppen a szegedi Délép ellen maradtunk alul ebben a párharcban, majd még ebben az évben Algyőn, az olajiparban kaptam munkát, így Szegedre költöztem, és itt is ragadtam
– emlékezett vissza Horváth.

Horváth András
Horváth András
Bár akadt néhány év, amíg egyéni vállalkozóként más területre tévedt, ám azt nem tagadja, akkor nagyon hiányzott neki az, amely végeredményben az egész életét végigkísérte.

– Az évek során rájöttem, nekem a sport, a szervezés, az emberekkel való foglalkozás az, ami leginkább fekszik. Ezért aztán a TF-en megszerzett sportszervezői diplomám után 1988 és 1991 között a Szeged városi tanács ifjúsági és sportosztályán dolgoztam, közben alapító tagja voltam a Magyar Szabadidősport-szövetségnek, amelynek 2007 óta elnöke vagyok, 2004-ben a gyermek-, ifjúsági és sportminisztérium szabadidősport főosztályvezetője lettem, 2005-től a Maty-éri olimpiai központ vezetője, majd 2010 szeptemberétől kilenc hónapig a Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezető igazgatója voltam. Szakdolgozatom a mindennapos testnevelésről szólt, ebben a szakszervezetek országos tanácsa is támogatott, így három Csongrád megyei szakmunkásképzőben is sikerült beindítani, majd két tanéven át működtetni az általam leírtakat. Most is az a véleményem, hogy a mindennapos testnevelés kell, szükséges, viszont csak szakmai oldalról szabad megközelíteni – vélte Horváth, aki elárulta: a szegedi barátság maratoni futógálák szervezése az emlékezetes események közé tartozott.

– A kajak-kenu a szívem csücske, és büszke vagyok arra, hogy az athéni paralimpián, majd a londoni olimpián is részt vehettem. Hogy milyen a magyar sport helyzete? Azon a szinten tartja magát, ahol kell lennie, de ez még önmagában kevés. A sportnemzet és a sportoló nemzet eszme külön-külön nincs meg egymás nélkül. Itthon sok a szurkoló, ami nem baj, csak kevés, mert a sportot nem nézni, hanem csinálni kell. Szülőkre és gyerekeikre kellene hatni, hogy a sportot válasszák. Finnországban a világ legtermészetesebb dolga a mozgás, a lakosság 92 százaléka valamit sportol. Nálunk ez a szám 9, azaz kilenc százalék... Ez nem csak és nem mindig pénz kérdése – tette hozzá végül Horváth András.

A szövetségek szövetsége
Horváth András vezetésével megalakult a Csongrád megyei Sportunió, amely voltaképpen a megyei szövetségek szövetsége. A tizenöt szervezetben tizenegy megyei (szabadidősport, fogyatékosok sportja, harcművészetek, atlétika, asztalitenisz, röplabda, sakk, tájfutás, sportlövészet, úszás, természetbarát) és egy városi (Hódmezővásárhely) sportszövetség, valamint három egyesület (a kerékpáros, a triatlonos és a  súlyemelő) található. Az ötfős vezető testület elnöke Horváth András, alelnöke Huszta Péter, elnökségi tag Josztné Vas Sarolta, Guba Pálné és Szabó Gábor.
– A fő cél a megye sportjának összefogása. Szeretnénk, ha további sportágak is csatlakoznának az unióhoz, és erre a májusi közgyűlésünkön lesz majd lehetőség. Mi is hiányoltunk ugyanis néhány mozgásformát, de gyorsan kellett lépnünk. Akik eljöttek az első összejövetelre, azok megértették, hogy a MOB-nak vannak tervei, és a megyékben a sportot legalább középszintig vissza kellene fejleszteni – vélte Horváth.

Olvasóink írták

  • 1. kreatív 2013. február 17. 17:34
    „A testület 15 tagja a NOB programbizottsága által készített jelentésre támaszkodhat, amelyben valamennyi olimpiai sportágat értékelték 39 szempont alapján. Ebben az átfogó jelentésben adatok szerepelnek többek között a sportágak versenyeinek látogatottságáról, globális lefedettségéről, a fiatalok körében mért népszerűségéről, televíziós nézettségéről vagy éppen doppingellenes rendszeréről.
    Magyarországon négyszer több közpénzt fordítanak élsportra, mint iskolai- tömegsportra és utánpótlásnevelésre, mint bárhol másutt a világon!!!!! Az eredmény.....látjuk!!!!
    KÖZPÉNZFALÁS A KÖBÖN!!!!!!
    ! A nemzeti tradíció továbbélése, a politikai és média oltalom már-már odáig fajul, hogy a magyar olimpiai mozgalom jól kiépült megélhetési tevékenységgé vált, a sportolók és a kifejezetten széles holdudvar számára. A világversenyre készülők tényleges, négy évre lebontott befektetett energiája összehasonlíthatatlanul kevés a hétköznapi életet élő, a mindennapos gondokkal küszködő átlagemberéhez, mégis anyagi- és erkölcsi megbecsülésük nagyságrendekkel jobb! Felháborító!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Őrült, de nem végleges döntés a birkózás kizárása az olimpiáról

A Szegedi VSE birkózó szakosztályánál már a lehetőség is felháborodást váltott ki. Tovább olvasom