Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

Szakadéknyi különbség a félidők között

A HNKC SE NB I-es női kézilabdacsapata szombaton 36–22-es vereséget szenvedett hazai pályán, a Hódtói Sportcsarnokban a Ferencvárostól. Az első félidőben még csak két gól volt a két együttes között a különbség.
A szurkolók hitetlenkedve nézték a lefújást követően az eredményjelzőt. Még jól emlékeztek arra, hogy a szünet előtt a 14-es és a 16-os szám virított rajta, hatvan perc elteltével azonban már 22–36-ot rögzített. Óriási szakadék tátongott a két félidő között.

– Tudtam aludni, de nem volt nyugodt az éjszakám – közölte Buday Ferenc, a Vásárhely vezetőedzője. – Tisztában vagyok azzal, hogy nekünk nem a Ferencvárost kell legyőznünk, de komolyan gondoltam azt, hogy a lányok a tréningeken jól dolgoztak, és egyéni csúcsteljesítmények esetén meglepetést is okozhatunk. Nos, a jó egyéni produkciók elmaradtak.

Az első félidőben – ezt a szakember is megerősítette – Gaál jó védekezése és a kiharcolt hetesek, Wolf agresszív és eredményes játéka, Sipos pedig védekezésben és támadásban nyújtott produkciója okán érdemel dicséretet. A második 30 perccel kapcsolatban elfelejthetjük a pozitív jelzőket.

Beszédes számok

Az egyéni teljesítmények is jól tükrözik a két játékrész közötti szakadéknyi különbséget. Nézzünk erre pár példát! Gaál Adrienn, 1. félidő: öt lövésből két gól, három kiharcolt hetes, 2. félidő: egyből semmi; Wolf Alexandra, 1. félidő: három lövésből két gól, 2. félidő: ötből semmi, a meccs alatt belőtt öt hetesről azért ne feledkezzünk meg; Sipos Krisztina, 1. félidő: három lövésből két gól, 2. félidő: hatból négy (az egyetlen egyenletes produkció!); Jenőfi Katalin, 1. félidő: négy lövésből semmi, 2. félidő: meg sem célozta a kaput; Jókai Nóra, 1. félidő: egy lövésből nulla, 2. félidő: három lövésből egy gól. Ancsin Tímea kapura sem dobott.

– A szélsőjátékunk ismét elmaradt a várakozástól, nem ütötte meg az NB I-es szintet. A légiósok közül Sztupakova ismét nem bizonyított, Nyikolajenko pedig lőtt egy perc alatt két gólt, majd álldogált, és a szíve a csapatért dobogott... Utóbbit csak sejtem, mert nem profihoz méltón küzdött, kézilabdázott. A kapusok sem tudtak semmit hozzátenni a meccshez, bár azt is el kell mondani, hogy a legtöbb gólt lerohanásból, betörésből és szélről, vagyis ziccerből kaptuk. A második félidőre elfogyott az akarat, a hit és a publikum nem az általunk elképzelt hajtós játékot láthatta.

– Valóban két ellentétes félidőt produkáltunk – mondta Sipos Krisztina –, az elsőben még tudtunk koncentrálni, a másodikban már nem. Hogy miért? Csak találgattunk a lányokkal, több okot neveztünk meg: elfáradtunk fejben is, de a görcsös akarat is belejátszhatott. A Cornexi-Alcoa elleni szombati találkozóra mindenképpen javítani kell ezen, sokkal összeszedettebben, koncentráltabban kell majd kézilabdáznunk.
Ezt Buday Ferenc úgy fogalmazta meg, hogy tanítványaitól Kőbánya-Spartacus elleni második és a Fradi elleni első játékrészben mutatott teljesítmény megismétlését várja – de most már hatvan perc erejéig.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hátrányból fordítottak

A férfi extraligás asztalitenisz csapatbajnokság tavaszi második fordulóját is sikerrel vette a… Tovább olvasom