Délmagyar logó

2018. 11. 13. kedd - Szilvia 8°C | 17°C Még több cikk.

Szegedi VSE - A cél: olimpikon Szegedről

A Szegedi VSE ifjú atlétái, mint ismert, nem a legideálisabb körülmények között készülnek a megmérettetésekre. Az elért kiváló eredményekhez ezért a versenyzők és az edző, Menyhárt Zoltán részéről is elhivatottság, fanatizmus szükséges. Vajon meddig lehet ezt így csinálni?
Menyhárt Zoltán és tanítványai munka, vagyis tréning közbenFotó: Karnok Csaba
A Szegedi VSE fiatal atlétái a legutóbbi versenyen, a mezei futó diákolimpia országos döntőjén is jól szerepeltek. Lengyel Attila (IV. korcsoport, Rókus I.) a 3. helyen végzett, míg Varga Réka (IV. kcs., Dózsa) a 4., Tűhegyi Sára (V. kcs., Széchenyi) a 6., Fehér Gergő (IV. kcs., Rókus I.) a 15., Szelepcsényi Zsolt (IV. kcs., Rókus II.) a 18. helyen végzett.

Pedig a körülmények nem voltak és még most sem ideálisak: – A Felső Tisza-parti stadionban a körpályán még nem tudtunk edzeni – mondta Menyhárt Zoltán edző –, mert a pályamunkások, segítő szándékkal, fellazították, átboronálták a salakot, de az állandó esőzések miatt nem bírták újra elegyengetni. A telet és eddig a tavaszt a két esztendeje átadott rekortáncsíkon húztuk ki, azon futottak a fiúk és a lányok köröket. Szerencsére négy napig edzőtáborozhattunk Békéscsabán megfelelő feltételek között.

Azt sem lehet kedvezőnek nevezni – visszafogottan fogalmazva –, hogy a versenyzőknek nincs tusolási lehetőségük, télen és nyáron is otthon fürdenek a foglalkozásokat követően. Menyhárt Zoltán csapatába, csoportjába pillanatnyilag negyvennégyen tartoznak, edző pedig csak egy van – ő.

 
Atlétaangyal

Három éve történt. Pontosan 2003. április 15-én, ekkor lett tragikus autóbaleset áldozata a 12 éves Miklós Judit, az SZVSE tehetséges atlétája. Egykori általános iskolája, a gedói azóta minden esztendőben megrendezi emlékének szentelt házi futóversenyét, az ideit éppen tegnap. Edzője, Menyhárt Zoltán még ma is sokat gondol rá – ahogy az István, a királyból vett idézettel mondta „Oly távol vagy tőlem és mégis közel, nem érthetlek téged, és nem érhetlek el" –, kijár a temetőbe, gondozza a sírt, a szülőkkel is tartja a kapcsolatot.

– Szerencsére segít a munkámban a főiskolás Lóczi Attila, valamint távollétemben számíthatok a dobók mesterére, Eperjesi Lászlóra is. Ezúton is köszönöm nekik. De legyünk őszinték, a körülmények nem túl csábítóak egy fiatal szakember számára. Jómagam nyolc éve csinálom, ez az életem, kitölti a nap huszonnégy óráját, az atlétikával kelek, fekszem, tervezek, álmodom. Hogy meddig mehet ez így? Nem tudom, ezen még nem gondolkoztam; de az biztos, hogy addig nem gondolok a családalapításra, amíg valamelyik tanítványom Szegedről ki nem jut az olimpiára. Ennek 2012-re, Londonra mutatkozik realitása és több esélyes is van, például Lengyel Roland és Szlatárovics Orsolya. Félreértés ne essék, valószínűleg megnősülök, viszont gyereket nem szeretnék addig, nem tudnám ugyanis otthagyni őket és elmenni egy hat-nyolc hetes edzőtáborba. A gyereknevelés ugyanis nem egy, hanem két ember feladata, felelőssége.

Az olimpiai debütálásig még akad munka, és újabb tehetségekben sincs hiány. Szabó Luca és testvére, Szabó Bence, valamint Kormányos Dániel, akiből Marik Balázs szintű tízpróbázó válhatna. De fejlődése érdekében utóbbinak is Csabára kell járnia az ügyességi tréningekre. Két sprinter, Lengyel Roland és Szlatárovics Orsolya viszont lehet, hogy messzebbre utazhat, az úgynevezett gimnáziumi világbajnokságot június 26-ától rendezik meg Thesszalonikiben, és ők elképzelhető, hogy tagjai lesznek a húszfős válogatottnak. Hátha még rekortánpálya is lenne Szegeden....

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kajdacsit nem kímélték

Kajdacsi Judit, a Szeviép-Szeged női kosárlabdacsapatának válogatott játékosát a mentő szállította… Tovább olvasom