Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 18°C Még több cikk.

Szegváron szent a dobókör

Tégla Ferenc ifjúsági Európa-bajnok, világcsúcstartó, hatszor javított országos rekordot, három olimpián és 21 éven át viselte a nemzetiszínű mezt. Szegváron még mindig gondozzák a dobókörét. A Szegedi VSE volt válogatott diszkoszvetője 60 éves lett.
– Arra még egészen biztosan sokan emlékeznek, hogy Tégla Ferenc hosszú ideig egyeduralkodó volt a magyar diszkoszvetésben. Hogyan is kezdődött?
– A diszkoszvetésben magyar csúcstartó Széchenyi József, akiről az egykori Sport szelet diszkoszvetőjét is mintázták, Szentesen tanított a gimnáziumban. Én pedig Szegváron laktam. Meglátott, felfedezett, és rávett a rendszeres munkára. Ennyi röviden.

– A következő állomás a Szegedi VSE volt, az igazi betörés a magyar élvonalba is innen datálódik. Meddig tartott a szegedi éra?

– Tizenegy évig. Pontosan 1962-től 1973-ig. De ez a kibontakozásom időszaka volt, ami feledhetetlen élményekkel járt. Első hely Odesszában az ifjúsági Eb-n 1966-ban. Ugyanabban az évben többször is ifjúsági világrekordot állítottam fel: 2 kg-os szerrel 56,34, míg 1,5 kg-ossal 64,86 volt a csúcs. Vasutas sportolók Európa-bajnoka lettem. Majd 1968-ban felfedezőm és első mesterem, Széchenyi 60,66 méteres rekordját 66,78-ra javítottam. Ezenkívül még hatszor írtam át a magyar csúcsot. A legnagyobb dobásom 67,38 méter volt, amelyet tizenhét évig nem tudtak megdönteni. De ez az időszak már nem az SZVSE-hez, hanem az Újpesti Dózsához kapcsolódik. Ott először a BM-nél, majd a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon dolgoztam.

– Ha jól tudom, három olimpián vett részt. Mindannyiszor döntős volt, a dobogóra azonban nem sikerült felállnia. Csalódott volt emiatt?

– A háború után én voltam az első szegedi olimpikon, amikor 1968-ban Mexikóban ott voltam a magyar csapatban. Mindhárom olimpián bekerültem a döntőbe, de Münchenben értem el a legjobb helyezést, hetedik lettem. Természetesen az elvégzett munka után azért ennél jobbat vártam magamtól.

– A mai napig nem tudja letenni a diszkoszt. Mi hajtja?

– A sportszeretet. Egyébként a derekam teljesen készen van. A szó szoros értelemben úgy drótoznak össze az orvosok, ennek ellenére ott vagyok minden nagy veteránversenyen. A rendőr- és tűzoltó-világbajnokságon zsinórban hatszor nyertem már meg a diszkoszt és a súlylökést is. El ne felejtsem, súlylökésben is voltam magyar válogatott. A legjobb eredményem 17,23 méter. De nemigen győznek le a veterán-világbajnokságon sem. Most szeptember elején ott leszek az olaszországi Riccionéban. Csak az a baj, hogy koromnál fogva már csak egykilós diszkosszal kell dobnom, de nyerni szeretnék.

– Hatvanévesen visszatekintve elégedett az életével?

– Nagyon elégedetlen vagyok. A házasságom nem sikerült. A lányom és a fiam, no meg a két fiú unokám némileg enyhíti a csalódottságomat. De amennyi áldozattal, lemondással, kimondott gyötrelemmel járt a sport, abból igen keveset tudtam csak magamból kihozni. Az Újpesti Dózsában van egy-két tehetséges srác, akikkel foglalkozom. Talán kinő közülük egy világklasszis.

– A hatvanadik ikszet legalább vidáman ünnepelte?

– Természetesen. Gödöllőn van egy víkendházam, ott jöttem össze a barátaimmal. Szegváron megvan még a szülői ház. Természetesen az ottani haverjaimmal is ünnepeltünk. A legnagyobb örömet azonban az adja, hogy még mindig gondozzák a szegvári focipálya mellett lévő dobókörömet, amit több mint negyven évvel ezelőtt csináltunk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fürész Emőke és a sárvári tó

Fürész Emőke, a Szeviép-Szeged NB I A csoportos női kosárlabdacsapatának játékosa a hét eleje óta a… Tovább olvasom