Szeged - delmagyar.hu

A Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségének nem volt nehéz dolga, amikor arról kellett dönteni, hogy 2007-ben kit válasszon az év legjobb női felnőtt sportolójának a Délvilágnál. A Hungerit MetalCom Szentes vízilabdacsapatának centere, Szremkó Krisztina, vagy ahogyan a hozzá közel állók szólítják, Szuszi, elsöprő fölénnyel végzett az élen.

– Pedig az esztendő nem valami jól indult számomra – emlékezett Kriszta. – Nagyon fájt a vállam, emiatt jó pár edzést ki kellett hagynom. A LEN-kupában ugyan jól ment a póló, de mivel szinte semmit sem edzettem, szenvedés volt a játék. És ez így ment egész tavasszal. Edzés nélkül játszottam a mérkőzéseket. A teljesítményembe ugyan nem lehetett belekötni, de azt csak én éreztem, én tudtam, hogy egészségesen mennyivel többre lennék képes.

A nyári szünet jótékony hatással volt Szuszira, rendbejött a vállsérülése, ami aztán az őszi produktumán is észlelhető volt. Az alapszakaszt negyedik helyen zárt csapatból kimagaslott, emiatt aztán majdhogynem törvényszerű volt, hogy Godova Gábor szövetségi kapitány behívta az olimpiai kvalifikációra készülő keretébe, és a kínaiak elleni találkozón az egyik legjobbnak bizonyult.

Szremkó Krisztina optimistán nyilatkozott Pekingről. Fotó: Frank Yvette

– Három és fél évvel ezelőtt szerepeltem legutóbb a nemzeti csapatban – folytatta az egykori világ- és Európa-bajnok, Világkupa-győztes klasszis.

– Hivatalosan nem jelentettem ki, hogy végleg befejeztem karrieremet a válogatottban, így hát a hívó szó hallatán különösképpen nem kellett viaskodnom magammal. A 2004-es athéni olimpián szerzett hatodik hely nem túl nagy eredmény, szeretnék egy jóval sikeresebb ötkarikás játékon is részt venni. Nyolc csapat lesz majd Pekingben, ebből öt-hat akár nyerhet is. Hiszek benne, hogy a tavaszi impériai selejtezőn kiharcoljuk az olimpiai részvételt.

A Délmagyarország és a Délvilág díjának, elismerésének nagyon örült, büszke rá, mint ahogy tanítványaira is. Szuszi ugyanis immár harmadik éve utánpótlásedzőként is segíti a szentesi pólót.

– Az 1994-ben született fiúcsapattal a nyáron gyermek vidékbajnoki címet ünnepelhettünk. Most a két évvel fiatalabbakkal dolgozom. Nagy öröm számomra, amikor azt látom, hogy mennyit fejlődtek a srácok. Szóval összességében nincs okom panaszra, amikor a 2007-es esztendőt emlegetik. Soha rosszabb évet!