Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Tiki-taka, lépcsőzés, ligetkör

Milyen lehet egy edzés belülről? – erre a kérdésre kereste a választ lapunk sportrovata. Futballban, kosárlabdában és kézilabdában próbáltuk ki magunkat.
Edzésre fel! – ez volt a jelszó lapunk sportrovatában. Süli Róbert a Tisza Volán Focisuli táborában állt be a kicsik közé, Mádi József a Naturtex- SZTE-Szedeák kosarasaival izzadt, míg Gyúrós István a Szeged KKSE-Chance-Exicom női kézilabdásainak futóedzésébe kapcsolódott be.

Elcseréljük a labdát?

Kezdjük dicsérettel: az újszegedi Kisstadion remek állapotban van, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. munkatársai locsolják a nagypályát, a homokfocipályát, rend és tisztaság mindenhol. Hétfő óta focitábor zajlik reggel nyolc órától délután négyig, a Tisza Volán Focisuli legkisebb korosztálya izzad a napon. A fiatalokkal edzettem az egyik délelőtt. 8.30-kor Csacsa néni sípjába fújt, a gyerekeket három csoportba osztotta. Én a 2007-esek bandájába kerültem.

„Beállsz edzeni?" – jött az első kérdés. „Persze!" Ezután mindenki labdát választott, 14-en, Hunor, Ádám, Máté, Andris, Ákos, Iván, Marci 1, Marci 2, Balázs, Robi, Botond, Beni, Milán és Krisztián alkotta a csoportunkat. Labdás bemelegítés kezdődött, tiki-takával nyitottunk, labdavezetés belsővel, külsővel következett. „Elcseréljük a labdát?" – jött a közelembe Hunor, mert elég lapos volt az övé, nem tetszett neki. Elcseréltük. Pörgősnek bizonyult a bemelegítés, a srácok arcán megjelentek az első izzadságcseppek.

Részt vettünk a Tisza Volán Focisuli, a Naturtex-SZTE-Szedeák és a Szeged KKSE-Chance-Exicom edzései. Fotó: Karnok Csaba (galéria)


Síp Csacsa nénitől. Újabb feladat, most versenyre. Tíz másodperc alatt ki tud többet megcsinálni. Először tiki-takával kezdünk. Ide-oda passzoltuk a labdát belsővel. „Kinek mennyi lett?" Én 27-tel nyitottam, a középmezőnyben végeztem. Akadtak, akik sokáig gondolkodtak, hogy mennyi is volt, hiszen a csoport nagy része óvodás. Beni és Balázs 38-at mondott. Lódítottak egy kicsit. Jött is a büntetés, fekvőtámaszt kellett csinálniuk. „Balázs, inkább mondjunk kevesebbet, mert nekem nincs kedvem fekvőket nyomni!" – szólt Beni a társához. Két gyakorlatig bírták, utána megint nagyot mondtak, így nyomhatták a fekvőtámaszt.

Folytatódott a játék, a hatoson belül labdavezetés következett. Ez nem lenne bonyolult, de a másik labdáját el lehetett pöckölni, akinek pedig kigurult a hatoson kívül, az kiesett. Engem általában Hunor támadott, nem tudtam magamról levakarni, de Botond is sokszor jött rám.

„Ivószünet!" – szólt Csacsa néni. Meleg volt, mindenki az öltözőbe, a kulacsáért futott. A frissítés után előkerültek a bóják, Boti beállt a kapuba, lövések következtek. Szlalomból, passzok után. Boti dobálta magát rendesen, nagyokat védett. Beni, Marci 1, Marci 2 és Balázs bombázott a legjobban, nemegyszer szakadt a háló. „Pedig tudtam, hogy oda megy!" – szólt a kis kapus nekem, miután előbb a bal alsóba, majd a jobb alsóba rúgtam a labdát. „Na végre sikerült!" – szólt, amikor kifogta a lövésemet. Ez a feladatsor jó 30 percig tartott, ekkor már másfél órája tréningeztünk. Én fáradtam, a gyerekek kevésbé. Elköszöntem tőlük, további jó edzést kívántam nekik – ekkor még 6 óra volt hátra a foglalkozásból. Ami mindenképpen dicséretes, hogy egyikük sem nyavalygott, tették a dolgukat fegyelmezetten. Hőség ide, hőség oda, jó volt látni, hogy Csacsa néni csapata milyen komolyan veszi az edzést.

Ifista súlyok

– Csak egyórás edzés lesz – mondta a főnököm.

– Sok jóra nem számítok – nyilatkozta korábban a kapitány, Kiss Zsolt.
E két gondolat között csapongva mentem el a Naturtex-SZTE-Szedeák kosárlabdacsapatának edzésére.

Edzésről késni nem illik – ennek szellemében a nyolc órára kiírt kezdés előtt jó tíz perccel fenn voltam a kosárlabdacsapat újszegedi sportcsarnok első emeletén lévő bázisán. Így is majdnem az utolsó voltam, a Szedeáknál tehát a fegyelem terén nincs gond. Az öltöző előtt az egykori nagyszerű atléta, Alexa Szabolcs erőnléti edző megnyugtatott: nem futás lesz, hanem kondi meg lépcsőzés. Meg egy kis kosárlabda is.

A csapat nyolc óra ötkor levonult az alagsori edzőterembe. Egy kis láberő (ezzel nem volt gond), egy kis hasizom (rám fért), egy kis mellizom (pláne!), összesen nagyjából nyolc-kilenc fajta feladat (nekem csak hat), és már le is pörgött a háromnegyed óra. A játékosok párosával és szó nélkül végezték a feladatokat, cserélték az állomásokat, ráadásul a felkészülés elején még nem is volt „brutális" a sorozatszám. Volt, amiből 5×7-et, másból pedig 5×10-et kellett teljesíteni.

Részt vettünk a Tisza Volán Focisuli, a Naturtex-SZTE-Szedeák és a Szeged KKSE-Chance-Exicom edzései. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

– Az ifik nagyobb súllyal dolgoznak, mint amivel te – a Simándi Árpád segédedzőtől kapott „cink" jelezte, a produkcióm nem gigászi, de a jó kedvvel nem lehet különösebb gond.

Pedig nem sok kedvem volt nevetni, amikor az újszegedi sportcsarnok lépcsőit vettük használatba. Nem sok, csak három tízes sorozat jött a VIP-lelátó két oldalán két csoportban: előbb egyesével, aztán kettesével, majd kettő lépcsőfok előre, egy vissza, mindeközben keményen taposni – a fiúk bírták... A pólókból csavarni lehetett az izzadságot, a foglalkozás elérte a célját. De ezen a délelőttön nem ez volt az utolsó. Mert jött a parketten az egyéni képzés: a tizenkét játékos két részre oszlott, Bonifert Domonkos vezetőedzőnek nyolc, Simándi Csigának négy játékos jutott – utóbbi volt a centerekkel. Bonifertnél az ellenfeleket a csinos kis kukák jelképezték, azok mellett, előtt, után kellett cseleket csinálni, ziccerezni, tempót dobni, a másik oldal pedig a palánk alatt dolgozott.

Az edzés hajráját, így az új védekezés gyakorlását is már a kispadról néztem. Két óra húsz perc – ennyi volt a délelőtti mozgás. A felkészülés első hetének ötödik tréningje élvezhető és változatos volt.

69 évnyi rutin

– Ő az új balszélsőnk, hamissal játszik majd a szezonban – mutatott be viccelődve a lányoknak Marosán György, a Szeged KKSE-Chance Exicom női kézilabdásainak vezetőedzője.

A másodosztályú együttest egyébként 69 évnyi rutinnal irányítják, igaz, ez három részre oszlik: a vezetőedző és segítője, ifjabb Farkas József, valamint az ügyvezető igazgató, Teimel Róbert egyaránt 23 esztendős. Hiába számít a szakmai stáb „csikócsapatnak", az edzésen a hangnem nyugodt, látszik a lányokon a tisztelet.

– A héten jól dolgoztunk, az elvégzett munka rendben volt, így ma levezető futás a program. Jofi (ifjabb Farkas József – a szerk.) vezeti a bemelegítést, majd öt kilométer a penzum – mondta Marosán.

Bár a volános gyerekek aranyosak, a Szedeák játékosai pedig igazán jó fejek, végignézve a játékoskereten, egyből láttam, hogy nekem volt a legjobb dolgom az edzéslátogatások során. Kilenc felnőtt játékossal és több mint húsz juniorral kezdtük meg a köröket az újszegedi ligetben.

Részt vettünk a Tisza Volán Focisuli, a Naturtex-SZTE-Szedeák és a Szeged KKSE-Chance-Exicom edzései. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

– Boldog születésnapot! – köszöntötték még kocogás közben is többen Scholtz Andreát. A 27 éves korábbi élvonalbeli kapus a nyáron szerződött a Szegedhez, amelynek a kézilabda-szurkolók mellett Deszken élő szülei örülnek a legjobban.

„Nem furcsa, hogy az edződ négy évvel fiatalabb?" – kérdeztem, miközben futottunk. Az iram nem volt bődületes, a középmezőnyben haladtunk, ahonnan azért látszott, hogy a fiatal játékosokba is szorult már annyi rutin, hogy megtalálják a rövidítéseket a ligetkörön.

– Egyáltalán nem. Amíg a szakmai munka rendben van, márpedig itt nem lehet rá panaszom, addig nem számít, hogy ki hány éves
– árulta el a kapus.

Mivel elszámoltam magam (5 kilométer az körülbelül 6 ligetkör, én viszont 5-re osztottam be az erőmet...), az utolsó perceket már az edző mellett néztem végig. Amikor megjegyeztem neki, hogy a gesztusaiban hasonlít Skaliczki László korábbi Pick- edzőre, elmosolyodott.

– Elképzelhető, hogy átvettem tőle pár dolgot, a szakma nagy részét tőle tanultam, évekig voltam mellette, figyeltem őt. Nemrég meglátogattam Újkígyóson, még nincs csapata, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan talál a szakmai tudásához méltó feladatot – tette hozzá Marosán, aki mától Békéscsabán edzőtáborozik együttesével.

Olvasóink írták

  • 3. mivan? 2013. augusztus 09. 18:12
    „Eljöhetnének Vásárhelyre is a vízilabdás gyerekekhez....Éppen alapoznak napi 2 edzéssel. Persze a sikerért meg kell dolgozni.”
  • 2. IVY 2013. augusztus 09. 17:16
    „Engem valószínűleg rohamkocsi szállított volna az Újklinikára! :)”
  • 1. Tapasztalt 2013. augusztus 09. 12:07
    „<moderálva> köszönjük”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Középpontban Növényi Norbert

Harmadszor jött el a Szegedi Küzdősport Klub MMA-edzőtáborába a több sportágban (birkózás, kickbox,… Tovább olvasom