Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

Tisza-parti ötkarikások

Sporttörténeti kötet került a boltok polcára. Sokéves gyűjtőmunka eredményeként készült el a szegedi olimpikonok krónikája. Bali Mihály tanár úr minden olyan olimpikont szerepeltet könyvében, aki valamilyen módon köthető Szeged városához.
Hatalmas izgalommal figyelte Szeged Rókus városrészének egy része, jelesül a mi, Kossuth Lajos sugárúti házunk és környéke a tokiói olimpia kerékpáros versenyeit. Ez persze csak annak meglepő, ismerve a Rókus és Tokió közötti távolságot, aki nem tudja: a felkelő nap országában tekerte a pedált büszkeségünk, Juszkó János, ki végül is az országúti kerékpáros csapat tagjaként 12. helyezés ért el. Azt ugye mondanom sem kell, mennyire dagadt a büszkeségtől a mellünk. Mert érmet ugyan nem hozott haza az akkor már Pesten versenyző szegedi srác, de olimpián járt, s ennél irigyeltebb pozíció igencsak kevés akadt akkoriban Szeged nem éppen gazdagságáról elhíresült külvárosában. Meg aztán jól tudtuk a Tisza partján: olimpiára leginkább csak fővárosi sportolók utazgatnak, mert a mi kis országunk már csak így vala akkoriban kitalálva.

Hogy mennyit változott azóta a világ, pontosan lemérhető Bali Mihály jeles sporttörténész közelmúltban megjelent könyvéből, amely Szegedi sportolók az olimpiákon címmel jelent meg a Bába és Társa Kiadó gondozásában.

Helyet kaptak a kiadványban a Szegeden született, netán e településen tanuló, ám az olimpikonok egyenruháját már más város sportolójaként magukra öltő versenyzők. Olyanok életútjáról is olvashatunk a könyvben, akik Szegedre igazolva jutottak el sportpályafutásuk csúcsára. Az első, Szegedhez köthető olimpikonként Tapavicza Momcsillót említi a szerző. A különös nevű sportember a napfény városában érettségizett, 1896-ban Athénban éremért harcolt teniszben, birkózásban és súlyemelésben is, s végül mindhárom számban pontszerző helyen végzett. Amikor pedig másodszor is a görög fővárosban gyűltek össze 2004-ben a világ legjobb sportolói, szegedi aranyat is ünnepelhettünk – Janics Natasa a Démász-Szeged versenyzőjeként kényszerítette vetélytársait arra, hogy csak a hátát nézhessék az 500 méteres kajakviadal egyes és páros versenyén is. Egyébként mind Momcsilló, mind pedig Natasa a Vajdaságból érkezett városunkba, csak hogy egy unikumot is beillesszek e cikkbe.

A kötet nem csupán a Szegedhez köthető versenyzőket, sportvezetőket mutatja be, a szép kiadványt átlapozva sporttörténelmi ismereteit is gyarapíthatja az olvasó. Eközben reménykedhet abban, hogy az újkori olimpiai mozgalom második száz évében még több siker koronázza a szegedi sportolók küzdelmét. Pályákra, csarnokokba, medencékbe, Tiszára hát, fiatalok! Már csak azért is, mert példaképekből – lásd: Bali tanár úr könyvét! – a Tisza partján nincs hiány.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi Cora-futófesztivál: hatalmas siker volt

A hetedik alkalommal megrendezett Cora utcai futófesztivál – a hagyományokhoz hűen –… Tovább olvasom