Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

Török Béla: legó helyett labda

Új interjúsorozatot indítottunk, amelynek lényege, hogy arról a sportágról, amelyet a beszélgetőpartner űz, egy szó sem esik. A harmadik részben Török Bélával, a Szeged Beton férfi vízilabdacsapatának válogatott játékosával beszélgettünk.
Török-válasz

Az előző részben Nagy Péter válogatott súlyemelő azt kérdezte Török Bélától, hogy egy megnyert rangadó után mennyire lazul el.

– Ha a csapat közösen megy el valahova, akkor természetesen kötelező program. Ha nem, akkor van egy kialakult baráti társaságom, és velük szórakozom, persze ha belefér az időbe.

– A múlt héten régi általános iskolájában járt, a Juhász Gyula gyakorlóban, milyen tanuló volt?

– Jó, azaz négyes. Angol szakra jártam, nem voltam osztályelső, sőt a négyessel inkább az osztály hátsó régiójában foglaltam helyet.

– Volt kedvenc tantárgya?
– Hú, ezen most azért gondolkodnom kell, de a matek mindenképpen ezek közé tartozott.

– Tartja a régi osztálytársakkal a kapcsolatot?
– Van olyan, akivel azóta sem találkoztam, és van, akivel mindennap találkozom.

– Mi kötötte le gyerekként? Legózott?
– Próbálkoztam vele, azonban soha sem tartoztam a türelmes gyerekek közé. Ha harmadjára nem sikerült valamit összeraknom, akkor inkább abbahagytam. A labda vonzott állandóan. Nem vicc: több száz volt belőle. Mindenféle.

Török Béla a kisgyermekek között sem jön zavarba.  Fotó: Frank Yvette
Török Béla a kisgyermekek között sem jön zavarba.
Fotó: Frank Yvette

– Akkor törtek az ablakok?
– Furcsa, de nem. Azért néha sikerült testvéreimmel átrendezi a szobát, de legtöbbször a kertben labdáztunk.

Zubai következik

Mindig az interjúalany határozza meg, hogy ki következzen a jövő héten a sorozatban. Török Béla Zubai Szabolcsnak, a Pick Szeged válogatott kézilabdásának passzolja a labdát, és azt kérdezi tőle, hogy mikor ejtik meg a fogadást.

– Jó testvér volt?

– Egy húgom és egy öcsém van. A lánytesóm hasonlít leginkább rám, de három különböző jellem vagyunk. Nem voltak nagy verekedések, köztem és öcsém között hat év van.

– Mit jelent kikapcsolódni?
– Régebben rendszeresen kerékpároztam, kimentem a töltésre, kiszellőztettem a fejem. Most leginkább filmet nézek. Ha pedig időm engedi, a baráti társaságommal vagyok. Ez egy olyan csapat, amelynek köze sincs a sporthoz. Többször kérdezik tőlem, hogy hányas sisakban játszom. Ennyire köti le őket a sport. Ez nem is baj, nagyon szeretek együtt lenni velük.

– Sok helyen járt már külföldön. Van kedvenc helye?
– Rengeteg. Miami, Perth, Moszkva vagy éppen Bilbao ezek közé tartozik. Szerencsére mindig szakítunk időt arra, hogy megnézzük a várost, ahol éppen tartózkodunk. Bilbao nagyon tetszett, tervezem is, hogy egyszer visszamegyek, és jobban megismerem.

– Ha külföld, akkor helyi specialitások?
– Mindig! Most Kínában az Universiadén is volt időm megkóstolni különlegességeket. Volt, ami után csettintettünk, de akadt olyan étel, amit bizony otthagytunk. Szeretem kipróbálni a helyi specialitásokat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szkopjéban küzdenek a Tigersesek

A macedóniai Szkopjéban rendezik a felnőtt WAKO kick-box világbajnokságot, amelyen low-kick,… Tovább olvasom