Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Valdor-Szentes: rémálom a ligeti uszodában

Két hónap után játszhatott otthon a Valdor-Szentesi VK OB I-es férfi vízilabdacsapata, és a kedvencek nem sok örömöt szereztek a szurkolóknak: sima, 8–5-ös vereséget szenvedtek a Pécsi VSK-tól.
Valdor-Szentes–Pécsi VSK-Füszért 5–8 (0–2, 1–2, 2–2, 2–2)
Vodafone férfi vízilabda OB I, 11. forduló. Szentes, Széchenyi ligeti uszoda, 200 néző. Vezette: Dodogh, Madarasi.
Valdor-Szentes: HORVÁTH T. – Hegedüs B., Józsa, Nagy M. 2, Németh D. 1, Kistamás, Keresztes I. Csere: Pellei, Kiss Gy., Hegedűs I. 2, Szabó L., Szabó Z., Káris. Edző: Fülöp Tibor.
Pécsi VSK-Füszért: BARÁT – Hoppál 1, Ágner 1, Pataki, CZIGÁNY K. 3, Müller, Krizsán. Csere: Csakics 1, Kuncz, Besenyei, Práczky, Csacsovszky A. 1, De Blasio 1. Edző: Bereczki Miklós.
Gól – emberelőnyből: 9/1, ill. 7/2. Ötméteresből: 1/0, ill. 1/1.
Kipontozódott: Pataki (16. perc).

– Küzdöttünk, a helyzeteink is megvoltak, de a Pécs sokkal pontosabban vízilabdázott, több lövésünk a kapusban landolt. Féltek ezen a meccsen a srácok – nyilatkozta a Pécsi VSK-Füszért elleni 8–5-ös vereséggel zárult hazai bajnokit követően Fülöp Tibor, a Valdor-Szentes férfi pólócsapatának edzője.

Mitől? A kérdés két nappal a mérkőzést követően is indokolt, ugyanis a Baranya megyei alakulat sem nyújtott olyan produkciót, amitől meg kellett volna rettenni. Teszem hozzá, ez nem is lehet a sportoló „sajátja", hiszen az edzők mindig hangsúlyozzák, győzni akarnak, de legalább helytállni a klasszisokkal erősebbel szemben is. Ez a Péccsel szemben sem sikerült. Pedig a meccs előtt 4 győzelemmel, 1 döntetlennel és 6 vereséggel állt Bereczki Miklós együttese.

Eredménytelen maradt: Hegedüs Bence (2) nem tett hozzá a szentesi gólterméshez. Fotó: Schmidt Andrea
Eredménytelen maradt: Hegedüs Bence (2) nem tett hozzá a szentesi gólterméshez. Fotó: Schmidt Andrea

Nem sikerült, nem sikerülhetett, mert az első hazai gólra – a sátorállítás és az uszoda építése miatt 2 hónap után játszhattak először otthon Némethék – 14 perc 17 másodpercet vártunk, addigra a vendégek már négyig jutottak. Hiába zengett a „Hajrá!", a „Csak a Szentes!", és a legismertebb rigmus, a „Kék-piros, kék-piros, kék-piros a szív, ezért harcol, ezért küzd minden szentesi!" – a trénerrel ellentétben úgy láttam, ez a tétel vitatható volt. Horváth Tamás pazarul, 58 százalékosan védett, de a másik oldalon is remekelt az egykori szegedi hálóőr, Barát Ferenc – 71 százalék. Nem kisebbítve érdemét, nem volt nehéz dolga, a találkozó után legalább hat-hét labdát „operálhattak ki" a hasából, ezeket csak akkor nem védte volna, ha elúszik a lövés útjából.

Az 5 perces nagyszünetben gyakoroltak, lövöldöztek a játékosok, a sportnapilap tudósítója, Kozák János megjegyezte: „A gyengeségünket mutatja, hogy a legjobban Horváth Tamás lő". Nem a rosszindulat szólt belőle, tényt állapított meg. És mégis volt sansz az egyenlítésre, 3–4-nél, de később, a 3. negyed vége előtt még a büntető is kimaradt. Mint szinte minden próbálkozás.

A meccs legjobbja a már említett Horváth Tamás és a B közép volt, baj viszont, hogy egyik sem lő gólt. Ezek után mi, szimpatizánsok, szurkolók is félhetünk? Akár a tökutolsó (11 mérkőzésből 11 vereség) Ybl elleni bajnokitól is?
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kék Mókus-kupa: gólok kifulladásig

A 27. Kék Mókus-kupa kispályás labdarúgótorna első hosszú hétvégéjén alaposan belehúztak a csapatok… Tovább olvasom