Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Vezetői vélemények a szezonról

Visszatekintés az elmúlt pontvadászatra.
A HNKC SE NB I-es női kézilabdacsapata a 8. helyen zárta a pontvadászatot, ez volt a vezetőség által megfogalmazott minimális cél. A bajnokságról mégis rossz emlékeket őrzünk, hiszen a rájátszásban a siker messzire elkerülte a klub háza táját.
– Pozitívum, hogy az együttes teljesítette a minimális elvárást, bejutott a nyolc közé – fogalmazta meg gondolatait Antós István elnök. – Viszont az első két találkozó eredményei és a mutatott játék szebb reményekre jogosított, ami aztán nem valósult meg. Szerintem a harmadik, a Győr elleni idegenbeli mérkőzés hozta a fordulatot, huszonnégy góllal, 39–15-re kaptunk ki. Akkor megroppant a csapat és onnantól érződött, hogy a lányok elveszítették az önbizalmukat, hiába keresik, nem találják önmagukat. Elszakadt valami, bizonytalanokká váltak. Ebben a szezonban a Vasas bizonyult mumusnak, mind az öt összecsapást elbuktuk velük szemben, négyet a bajnokságban, egyet a Magyar Kupában. A legfájóbb a rájátszásbeli hazai fiaskó volt, tízgólos előnyről veszítettünk – egyetlen góllal. Borzasztó érzés volt. A legszebb emlékként a Kiskunhalas idegenbeli legyőzését őrzöm, 30–23-ra nyertünk – akár tíz, vagy annál több is lehetett volna közte – és az együttest elkísérő drukkerek a lefújást követően még legalább 20 percig együtt ünnepeltek a lányokkal; míg a hazai szimpatizánsok egy-két perc alatt elhagyták a csarnokot. Ebből kellett volna picivel több... Összességében egy kicsit csalódott vagyok, mert ezzel a játékoskerettel a rájátszásban még pontot sem sikerült szereznünk.
A klub első embere még azt is elmondta, hogy a 2006/2007-es szezonra is hasonló terveket, célokat fogalmaznak majd meg. Vagyis a legjobb nyolc közé kell kerülni, és majd a play off előtt gondolják újra, mi az ami reálisan elérhető.

A Szeviép-Szeged női kosárlabdacsapata a hatodik helyet szerezte az NB I A csoportban, a Magyar Kupában a negyedik lett. Domokos Mihály, az együttes ügyvezetője értékelte az idényt:
– Az őszi és téli nehézségek után szépen fejeztük be a bajnokságot. Sajnos fél év előnyt adtunk a riválisoknak, így nem sikerült jobb helyen végeznünk. Örömteli volt a gárda utolsó hónapokban mutatott produkciója. Pedig, idegenlégiós nélkül játszottunk, csak magyar játékosunk volt. Sőt rengeteg fiatal kapott szerepet. Az is igaz, kényszerből, hiszen előbb Kajdacsi Judit, majd Mészáros Kornélia sérült meg. Velük még markánsabbak lehettünk volna. Visszatérve a fiatalokra, a junior együttes a harmadik helyen végzett a bajnokságban. Ez örömteli. Közülük öten rendszeresen már az idei szezonban pályára léptek a felnőttcsapatban.
– Visszatérve a rájátszásra: már a Sopron elleni hazai meccsen látszott, hogy kijött a gödörből az együttes, az azonos súlycsoportban lévő csapatok ellen kimondottan jól és eredményesen játszottunk. A célt végül is teljesítettük, a hatodik helyen végeztünk, ez pedig azt jelenti, hogy indulhatunk a FIBA Európa-kupában. A Magyar Kupában nagyon kicsin múlott, hogy sikerüljön megszerezni a bronzérmet, a BSE ellen nem volt szerencsénk, egy ponttal kaptunk ki.
Bízom benne, hogy az új edzővel, Peresztegi Nagy Ákossal folytatjuk azt a periódust, mint amit az elmúlt három hónapban megkezdtünk. Az új tréner nagyon várja az augusztusi kezdést, hatalmas kihívásnak tartja a szegedi munkát. Két játékossal állunk tárgyalásban, velük a közeljövőben megálllapodhattunk.

Ha röviden összegeznénk a Ferroép-Szeged csapatszinten elért eredményeit, annyit elég lenne mondani, hogy: ez igen! A férfi tekegárda ugyanis négy sorozatban indul, és ebből hármat megnyert: első lett a Bajnokok Ligájában, a Világkupában és a szuperligában, míg harmadik a Magyar Kupában.
– Egy kivételével mindent megnyertünk, és ez az eredménysor azt hiszem, nem igazán szorul magyarázatra. Olyan év volt, amely ismét a klub aranykönyvében kap igen nagy és fontos helyet. A hagyományos, klasszikus, a nemzetközi szövetség által elfogadott szabályok alapján rendezett, azaz a legfontosabb viadalokat megnyertük. A Magyar Kupa ettől azért tért el, mert speciális kiírás szerint bonyolították le. Az MK-t alárendelték a sprint világbajnokság előírásainak, és kiderült, ebben a sorozatban a szerencse is közrejátszott a végső sorrend kialakulásában. A szuperligát sétálva nyertük meg, bár hozzáteszem, óva intek mindenkit attól, hogy már előre nekünk adja a következő elsőséget, hiszen a zalaegerszeg például nagyon megerősödött. A BL-győzelemért szenvedtünk meg a legjobban, rengeteg probléma hátráltatott minket. Már a negyeddöntőben is óriási csatát vívtunk az Eszékkel, aztán pedig a döntőben a szlovák Podbrezova ellen hárman is sérülten vállalták a játékot. Európai szinten is ritka, hogy valaki három sorozatban is nyer. Mi ezt megtettük – értékelt Karsai Ferenc, a Ferroép-Szeged elnöke.
Erre mondják: felülmúlni szinte lehetetlen, megismételni meg borzasztó nehéz lesz. Ám ha valaki feljut a csúcsra, onnan nem akar egykönnyen távozni. A hat válogatott játékos, a csapat egésze és a szakmai stáb egyértelműen azon dolgozik majd, hogy a Ferroép-hegemónia folytatódjon. Itthon és külföldön egyaránt.

A szegediek idén nem kapaszkodtak fel a dobogóra. Fotó: Frank Yvette
Juhász György, a Szeged Beton VE szakosztály-igazgatója: – Egy évvel ezelőtt nagy sikert értünk el a OB I harmadik helyével. Kicsit ez mindenkit meglepett. A jó egyéni teljesítmények mellett a nagyszerű csapatmunka eredményezte a pompás szereplést. Meghagytuk a gárda gerincét, azt kiegészítettük négy jó nevű pólóssal. A terv az volt, hogy jussunk be a négy közé, azon belül pedig, ha az alapszakaszban remekelünk, akár a döntőbe is. Ez utóbbi nem jött össze, és van is bennünk némi hiányérzet. Mire gondolok? Elsősorban a Szentes elleni idegenbeli, illetve a Szolnokkal szembeni két mérkőzésre. Ezeken összesen négy pontot herdáltunk el. A negyedik helyen végzett, a minimális elvárásnak eleget tett a csapat. Az azért idekívánkozik, hogy egy évvel ezelőtt könnyebb volt beverekednünk magunkat az elődöntőbe, mint most. A tavalyinál erősebb játékosállománya volt az Újpestnek és a Fradinak is. Én azt mondom, igenis komoly fegyverténynek minősül, hogy a világ második legerősebb bajnokságában immár második éve a legjobb négy között található a Beton. Akárcsak az MK-ban, ahol szintén a negyedik helyen zártunk. Fennállása óta még sohasem fordult elő, hogy a legrangosabb európai kupában indulhatott volna a Szeged. Erre az elmúlt őszön sor került. Sajnos a sorsolással nem volt szerencsénk, így lemaradtunk a főtáblás küzdelmekről. A LEN-kupában sem tudtunk javítani, pechünkre egy kiváló formát mutató Dinamo Moszkva ellenében búcsúztunk. Ezzel együtt úgy gondolom, a nemzetközi színtéren igenis számolnak velünk. Ezt be is fogjuk bizonyítani az ősszel induló új szezonban. Amelyben szeretnék minél több olyan teljesítményt látni a fiúktól, mint amit az Eger elleni bronzcsata szegedi mérkőzésén nyújtottak. Egymásért küzdöttek a srácok, csapatként jelesre vizsgáztak. Ha mindig így játszottak volna, akkor a bajnoki fináléba kerülés sem lett volna elképzelhetetlen.

Fotó: Frank Yvette
Beleon Zsolt, a Szentesi VK elnöke (Hungerit-Szentes): – Ismert, hogy egy évvel ezelőtt a második helyen végeztünk a bajnokságban, szerettünk volna a most befejezettben is döntőt vívni. Annak ellenére volt ez a vágyunk, hogy csapatunk erőssége, Kisteleki Dóra eligazolt tőlünk. Nem volt reális a terv, az esztendő bebizonyította, hogy nem vagyunk annyira erősek, mint a Dunaújvárosi Főiskola, pláne nem, mint az öt világbajnokkal felálló Domino-BHSE. Mindkét gárda, főleg az OB I-ben és a LEN-kupában is a legjobbnak bizonyult fővárosi, túl nagy falatnak bizonyult. Amennyiben partiban szeretnénk ezekkel az együttesekkel lenni, nincs mese, meg kell erősítenünk a keretet. Ehhez viszont pénz kell, nem is kevés, csakhogy a vetélytársakkal ellentétben mi nem dúskálunk az anyagiakban. Az is hátrányt jelentett, hogy csapatunk összetétele nem tette lehetővé a több edzést. Sok nálunk a középiskolás, így a délelőtti foglalkozások eleve kiestek. Ráadásul edzőnk, Kocsis István is pedagógus, ő sem ér rá délelőtt. A bajnoki bronzérem és az MK-harmadik hely nem csalódás, de nem is kell pezsgőt bontani, lévén, hogy ez volt a minimum. A bronzcsata befejező találkozójára, a BVSC otthonában elért 11–2-es győzelmünkre vagyok talán a legbüszkébb. A vasutasok edzője, Dolnay Ottó Tamás ugyanis korábban végig azt hangoztatta, kizárólag bírói segítséggel nyertünk ellenük. Azt hiszem, csattanós választ adtunk a minden alapot nélkülöző vádaskodásra. A produkciónk kellő alapot biztosít a jövőbeni nyugodt munkához.


Beleon Zsolt, a Szentesi VK elnöke (Legrand-Szentes): – Nem hiszem, hogy szégyenkeznünk kellene a bajnoki nyolcadik helyünk miatt. Főleg azért nem, mert a tavalyi, hetedik helyen végzett együttesünkből öt pólós (Berki András, Somogyi Balázs, Szénászky Zsolt, Kis István, Szebeni Zoltán) abbahagyta, vagy távozott, így az OB I legfiatalabb átlagéletkorú csapata lett a mienk. Az őszi fordulók nem sikerültek valami jól, a folytatásra viszont összekapta magát a társaság, komoly hajrával bejutott a legjobb nyolc közé. Ez volt a célunk, akár azt is mondhatnám, a titkos vágyunk. A hetedik helyért mérkőzhettünk, de ott alulmaradtunk az egész éves teljesítményt figyelembe véve nálunk kiegyensúlyozottabb produkciót nyújtott Szolnokkal szemben. Azt azért egy kicsit sajnálom, hogy az igazi nagy bravúrra, olyanra, amelyre felkapta a fejét a szakma, csak egyszer, a megyei rivális Szeged Beton VE elleni hazai mérkőzésen voltunk képesek. A hozzá hasonló erősségű gárdák ellen sajnos közel nem ment annyira. Ezzel együtt nem érheti szó a szereplést, kihozta magából a gárda a maximumot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Bodrogi Bau együttese legyőzte a Veszprém csapatát

Kosárlabda ünnepe volt Vásárhelyen. A Bodrogi Bau együttese legyőzte a Veszprém csapatát, és ez a… Tovább olvasom