Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

Olimpia 2020: három pályázó város, előnyök és hátrányok

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szombaton, Buenos Airesben dönt arról, hogy Isztambul, Madrid és Tokió közül melyik rendezheti meg a 2020-as nyári olimpiát.
A három pályázó város, előnyök és hátrányok

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szombaton, Buenos Airesben dönt arról, hogy Isztambul, Madrid és Tokió közül melyik rendezheti meg a 2020-as nyári olimpiát.

A kandidáló városok

Isztambul, Törökország:
-----------------------
lakosok száma: 13 millió
korábbi rendezés: -
korábbi pályázat: 4 (2000, 2004, 2008, 2012)
a pályázat vezetője: Hasan Arat
versenyhelyszínek: 38, ezek 70 százalékát újonnan kellene felépíteni; hat helyszín ideiglenes lenne, a játékok után lebontanák
a szervezőbizottság büdzséje: 2,9 milliárd dollár
az infrastruktúra büdzséje: 19,8 milliárd dollár
lakossági támogatás: 83 százalékos Isztambulban, 76 százalékos Törökországban
a tervezett időpont: augusztus 7-23.
előnyök: egy új régióba, ráadásul - első alkalommal - egy többségében muszlimok lakta országba kerülne az olimpia; egy olyan város adhatna otthont a játékoknak, amely összeköti Európát és Ázsiát; ötödik pályázat, eltökéltség; erős politikai támogatottság; Hasan Arat dinamikus vezető
hátrányok: júniusi kormányellenes tüntetések; több tucat török sportoló közelmúltban nyilvánosságra került doppingesete; bundabotrány a török futballban; polgárháború a szomszédos Szíriában; túl magas infrastrukturális büdzsé; közlekedési problémák; Szocsi és Rio de Janeiro után ismét kockázatos választásnak tűnik
helyzete a szavazás előtt: egyre gyengébb pozíció

Madrid, Spanyolország:
-----------------------
lakosok száma: 3,3 millió
korábbi rendezés: -, Barcelona rendezte az 1992-es olimpiát
korábbi pályázat: 3 (1972, 2012, 2016)
a pályázat vezetője: Alejandro Blanco
versenyhelyszínek: 35, ezek közül 28 már áll, hetet kellene felépíteni
a szervezőbizottság büdzséje: 3,1 milliárd dollár
az infrastruktúra büdzséje: 1,94 milliárd dollár
lakossági támogatás: 76 százalék Madridban, 81 százalék Spanyolországban
a tervezett időpont: augusztus 7-23.
előnyök: a versenyhelyszínek 80 százaléka áll; a három pályázó közül a legkisebb infrastrukturális büdzsé; sorozatban harmadszor pályázik, eltökéltség; tapasztalat nagy versenyek megrendezésében; a végrehajtó bizottsági tag Juan Antonio Samaranch Jr. befolyása; Fülöp koronaherceg népszerűsége; a jól sikerült júniusi prezentáció
hátrányok: a spanyol gazdasági válság, a nagy munkanélküliség; a Mariano Rajoy miniszterelnök körüli korrupciógyanú; doppingesetek és korábbi tehetetlenség a doppinggal szemben; európai tagok ellenszavazata a 2024-es európai rendezés érdekében
helyzete a szavazás előtt: egyre jobb pozíció

Tokió, Japán:
-------------
lakosok száma:
13 millió, az agglomerációval együtt 36 millió
korábbi rendezés: 1964
korábbi pályázat: 2 (1960, 2016)
a pályázat vezetője: Takeda Cunekazu
versenyhelyszínek: 36, ezek közül 15 áll; tíz helyszín ideiglenes lenne, a játékok után lebontanák
a szervezőbizottság büdzséje: 3,42 milliárd dollár
az infrastruktúra büdzséje: 4,38 milliárd dollár
lakossági támogatás: 70 százalék Tokióban, 67 százalék Japánban
a tervezett időpont: július 24.-augusztus 9.
előnyök: a legbiztonságosabb választásnak tartják; modern közösségi közlekedés; az 1964-es játékok öröksége; érzelmi megközelítés: az olimpia segíthet Japánnak feldolgozni a 2011-es földrengést és cunamit; kompakt terület, rövid utazási idők; 4,5 milliárdos forrás máris rendelkezésre áll; tapasztalat nagy versenyek megrendezésében; Takeda Cunekazu népszerű a NOB-tagok körében
hátrányok: nem tartják "attraktív" választásnak; nem igazán tudták előadni, Japánnak miért is van szüksége az olimpiára; a három pályázó közül a leggyengébb lakossági támogatottság; a jövőbeli földrengés vagy cunami veszélye; Japán területi vitája Kínával; néhány ázsiai NOB-tag várható ellenszavazata
helyzete a szavazás előtt: esélyes

A helyszínkijelölés menete

Legfeljebb kétkörös szavazási procedúra lesz szombaton, amikor Buenos Airesben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) voksolásra jogosult tagjai kiválasztják a 2020-as nyári játékok helyszínét.

A program érdemi része a három pályázó prezentációjával kezdődik, először Isztambul (magyar idő szerint 14.00), majd Tokió (15.30), végül pedig Madrid (17.00) vázolhatja még egyszer 45 percben a hét év múlva esedékes olimpia megrendezésére vonatkozó terveit. A bemutatókat követően 15 perc áll rendelkezésre kérdésekre, illetve válaszokra.

A szavazás 20.45-kor kezdődik, a házigazda szerep elnyeréséhez egyszerű többség kell - azaz ötven százalék plusz egy szavazat. Amennyiben ezt egyik jelentkező sem szerzi meg az első körben, a legkevesebb voksot kapó város kiesik, a következő körben pedig így már biztosan lesz győztes.

A NOB-nak 103 tagja van. Jacques Rogge távozó elnök úgy döntött, hogy ő nem szavaz, és további öten maradnak ki a voksolás első köréből érintettség okán. A NOB-nak három spanyol, valamint egy-egy japán, illetve török tagja van. Amennyiben második körös szavazásra is sor kerül, abban már a kiesett ország képviselője is leadhatja voksát.

Az első körben így - teljes részvétel esetén - 97-en - köztük Schmitt Pál -, az esetleges másodikban pedig 98-an, vagy 100-an választhatnak.
A végeredmény kihirdetése 22 óra után egy-két perccel történik majd, Jacques Rogge elnök akkor bontja fel a győztes város nevét tartalmazó lezárt borítékot.

A nyári olimpiák helyszínei:
1896 - Athén
1900 - Párizs
1904 - St. Louis
1908 - London
1912 - Stockholm
1924 - Párizs
1928 - Amszterdam
1932 - Los Angeles
1936 - Berlin
1948 - London
1952 - Helsinki
1956 - Melbourne
1960 - Róma
1964 - Tokió
1968 - Mexikóváros
1972 - München
1976 - Montreal
1980 - Moszkva
1984 - Los Angeles
1988 - Szöul
1992 - Barcelona
1996 - Atlanta
2000 - Sydney
2004 - Athén
2008 - Peking
2012 - London
2016 - Rio de Janeiro
2020 - ???

A 26. sportág kiválasztásának menete

A májusban versenyben maradt három sportág, a birkózás, a fallabda és a közösen szereplő baseball/softball képviselőinek 20-20 perces prezentáción kell majd meggyőzniük vasárnap a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjait arról, hogy 26. sportágként bekerüljenek a 2020-as, s ezzel automatikusan a 2024-es nyári játékok programjába.

A 2020-as olimpia műsorának kialakítása a NOB végrehajtó bizottságának februári ülésével kezdődött, melyen a testület tagjai az eddigi 26-ból 25 sportágat megtartásra, míg egyet kivételre javasoltak. Ez az egy volt a már az ókori olimpiákon, illetve az 1900-ast kivéve valamennyi újkori olimpián is szerepelt birkózás.

Az óriási nemzetközi visszhangot és felháborodást kiváltó döntést a NOB többek között azzal magyarázta, hogy a nemzetközi szövetségben (FILA) a női és a sportolói képviselet szinte teljesen hiányzott. Az első sokk után a FILA-ban lavinaszerű változások zajlottak le: megvonták a bizalmat az addigi elnök Raphaël Martinettitől, és ideiglenesen, majd véglegesen is a szerb Nenad Lalovicot bízták meg az elnöki teendőkkel. A közvélemény által erősen kritizált szabályokon is változtattak, méghozzá a támadó birkózás segítésével. Megszüntették a kétperces meneteket, s a golyóhúzásos sorsolásokat. Ezentúl kétszer három percet birkóznak majd a felek, a pontok összeadódnak, s a bírók intésekkel büntetik a passzivitást. A FILA emellett úgy döntött, hogy a férfi és női birkózás közötti egyenlőtlenségek feloldása érdekében az olimpiai programban eddig szerepelt hét-hét szabad- és kötöttfogású, illetve négy női súlycsoport helyett a jövőben, így már a 2016-os játékokon is minden fogásnem hat kategóriával szerepel majd.

A változtatások májusban eredményt hoztak, legalábbis a NOB vb-t meggyőzték, mivel a nyolc programba kerülésre pályázó sportág közül a bizottság a birkózást - a fallabda és a baseball/softball mellett - alkalmasnak találta a felvételre.

A fallabda olimpiai szempontból teljesen új sportágként jelentkezik, 2005-ben és 2009-ben sikertelenül próbálkozott a műsorba kerüléssel. A sportág nemzetközi szövetsége 1967-ben alakult meg, ma öt kontinens 185 országa a tagja, és mind az öt földrész adott már világbajnokot. A fallabdázók férfi és női tornát szeretnének az olimpián, mindkettőben 32 versenyzővel, és a küzdelem öt napig tartana.

A férfiak által játszott baseball 1992-ben, a nők által űzött softball pedig 1996-ban szerepelt először az olimpiai programban. A NOB 2005-ös döntése nyomán aztán mindkét sportág lekerült a 2012-es műsorról, majd 2009-ben külön-külön ismét pályáztak, de veszítettek a golffal és a rögbivel szemben. A már nemzetközi szövetségi szinten is egyesült sportágak ezúttal közösen próbálkoznak a visszakerüléssel. A mostani pályázat két nyolccsapatos, hatnapos tornát tartalmaz. A többi jelentkezőhöz képest jelentősen növelné az olimpián résztvevők létszámát, mivel összesen 296 sportoló utazna el a játékokra.

A NOB közgyűlése vasárnap délelőtt előbb szavaz a végrehajtó bizottság által februárban megnevezett 25 "alapsportágról", majd következnek a 20 perces prezentációk, előbb a baseball/softball, majd a fallabda, végül pedig a birkózás képviselőitől. A szavazásra jogosult tagok közép-európai idő szerint 17.00 és 17.45 óra között voksolnak, s ezt követően hirdetik ki a győztes sportágat.

Az elnöki tisztre pályázók

Hat sportvezető közül kerül ki jövő kedden a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új elnöke, a távozó Jacques Rogge utóda.

A győzelemhez egyszerű többség - azaz ötven százalék plusz egy szavazat - kell a NOB 125. ülésének keretében sorra kerülő keddi szavazáson. Amennyiben ezt egyik jelentkező sem szerzi meg az első körben, a legkevesebb voksot kapott kiesik, majd ez így megy addig, amíg új elnököt sikerül választani.

Az első körös voksolásban az érintett országok - Németország, Ukrajna, Puerto Rico, Szingapúr, Svájc, Tajvan - képviselői nem vehetnek részt. A további fordulókban a kiesettek országából való NOB-tagok már szavazhatnak.

A NOB-nak 103 tagja van, Jacques Rogge nem szavaz.
Az elnökválasztás magyar idő szerint 16 órakor kezdődik, a végeredményt 17.30-kor jelentik be.

A jelöltek

Thomas Bach (német, 1953. december 23-án született)
A Német Olimpiai Bizottság elnökét, akinek a kulisszák mögött nagy befolyást tulajdonítanak, régóta esélyesnek tekintik a NOB elnöki posztjára. Ő a NOB egyik alelnöke. A korábbi vívó az 1976-os montreali olimpián az aranyérmes tőrcsapat tagja volt. 1991 óta tagja a NOB-nak. Az ügyvéd-üzletember számára személyes sértés volt, hogy elbukott München 2018-as téli olimpiai pályázata, amelynek ő volt az egyik vezéralakja.
Előnyök: szinte minden kritériumnak megfelel, korábbi olimpikon, vezeti hazája ötkarikás bizottságát, minden szinten tapasztalt, magas rangú NOB-tisztségviselő, viszonylag fiatal; folyékonyan beszél franciául és angolul is; európai, s Európának van a legnagyobb "frakciója" a NOB-on belül
Hátrányok: régóta Rogge utódjának tartják, sokak szerint túl régóta; a hírek szerint több NOB-tag is azt vallja: bárki, csak ne Bach!; a volt Nyugat-Németországról szóló, közelmúltban nyilvánosságra került doppingjelentés
Helyzete a szavazás előtt: ő az, akit le kell győzni.

Szerhij Bubka (ukrán, 1963. december 4-én született)
Elért sportolói eredményeit tekintve egyetlen más jelölt sem versenyezhet a legendás rúdugróval, aki elsőként jutott át a hatméteres magasságon. Szöul olimpiai bajnoka, a hatszoros világbajnok azonban kevésbé találja fel magát a politikai "játékokban", mint a rekordok világában. Bár az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökhelyettese, még újoncnak számít. 2008 óta NOB-tag.
Előnyök: a leghíresebb a jelöltek között, fiatal, energikus; magas rangú tisztségviselő hazájában és nemzetközi szinten is
Hátrányok: sokak szerint túl fiatal
Helyzete a szavazás előtt: kevés az esélye.

Richard Carrion (Puerto Ricó-i, 1952. november 26-án született)
Manapság a sportintézmények leginkább nagyvállalatokra emlékeztetnek, ezért üzletember pályafutása előnyére szolgál. Az emberbarát, karizmatikus Puerto Ricó-i bankárnak a pénzügyi bizottság elnökeként jelentős szerepe volt abban, hogy a NOB 4,38 milliárd dolláros szerződést kötött az NBC amerikai televíziós társasággal az olimpia egyesült államokbeli közvetítésének 2020-ig érvényes kizárólagos jogáról. 1990 óta NOB-tag.
Előnyök: a szervezet legfontosabb gazdasági szakembere; köztiszteletnek örvend; a júliusi prezentáció alkalmával mindenkit lenyűgözött érzelmes, fejből elmondott beszédével
Hátrányok: nincs ötkarikás sportolói múltja; pénzügyi szakemberként beskatulyázva; nincs egyértelmű kontinentális támogatottsága
Helyzete a szavazás előtt: az első három közé várják

Ng Ser Miang (szingapúri, 1949. április 6-án született)
Nagy tiszteletnek örvendő diplomata és üzletember, a leköszönő NOB-elnökhöz hasonlóan vitorlázó. Jelenleg országának norvégiai nagykövete, 2000-től tavalyig pedig Szingapúr Magyarországra akkreditált utazó nagykövete volt. A NOB egyik alelnöke, ő irányította a távozó elnöknek oly kedves első ifjúsági olimpiai játékokat, amelyet 2010-ben tartottak Szingapúrban. 1998 óta NOB-tag.
Előnyök: az egyre nagyobb befolyással bíró ázsiai kontinens jelöltje; megnyerő személyiség; diplomata múlt és jelen
Hátrányok: többek szerint "túl kedves"; néhány ázsiai ország valószínűleg nem támogatja
Helyzete a szavazás előtt: az első három közé várják

Denis Oswald (svájci, 1947. május 9-én született)
Ügyvéd és jogászprofesszor. Az 1968-as mexikóvárosi olimpia evezős bronzérmese, azóta is hű a sportághoz, a Nemzetközi Evezős Szövetség (FISA) elnöke 1989 óta. Jól ismeri a NOB-ot, valamennyi fontos bizottságának tagja volt. Konszenzuskedvelőként sokan szívesen látták volna a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) élén, de ő inkább a NOB elnöki tisztjéért szállt versenybe - mint mondta - több NOB-tag kérésére. 1991 óta NOB-tag.
Előnyök: széleskörű tapasztalat; magas rangú tisztségviselő a NOB-ban és nemzetközi szövetségekben; jogi háttér; jól ismert a NOB-tagok körében; folyékonyan beszél franciául, angolul és németül; Bach európai kihívója
Hátrányok: viszonylag idős kora; sokan a NOB svájci irányításával azonosítják; inkább régimódinak tartják, mint modernnek
Helyzete a szavazás előtt: esélytelennek tűnik

Vu Csing-kuo (tajvani, 1946. október 18-án született)
Az Ázsia-szerte ismert építész hét éve vezeti a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetséget (AIBA), vállalta, hogy véget vet a korrupciónak és eléri a női ökölvívás olimpiai programba kerülését; ez a célja a tavalyi londoni olimpián valóra vált. 1988 óta NOB-tag, Kínában múzeumot alapított Juan Antonio Samaranch volt NOB-elnök tiszteletére.
Előnyök: ázsiai támogatás; a jelöltek közül ő a legrégebb óta tagja a NOB-nak
Hátrányok: viszonylag idős kora; a legmagasabb szinteken tapasztalatlan a NOB-irányításban; Kína és Tajvan politikai viszonya
Helyzete a szavazás előtt: a legesélytelenebb

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) eddigi elnökei:

1894-1896 Demetriusz Bikilasz (görög)
1896-1925 Pierre de Coubertin (francia)
1925-1942 Henri de Baillet-Latour (belga)
1942-1952 Sigfrid Edström (svéd)
1952-1972 Avery Brundage (amerikai)
1972-1980 Michael Killanin (ír)
1980-2001 Juan Antonio Samaranch (spanyol)
2001-2013 Jacques Rogge (belga)
2013- ?

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sao Paulo-Criciuma, brazil bajnoki labdarúgó-mérkőzés

Folytatódik-e a nagy feltámadás? Kellene... A Sao Paulo mindenesetre öt meccse veretlen és lassan a… Tovább olvasom