Ízlik a bolognai a diákoknak

A napokban végez az első bolognai rendszerű alapszakos évfolyam az egyetemeken és főiskolákon. A 2006-ban megvalósult reform két részre osztotta a felsőoktatási képzést: alap- és mesterképzésre. Utóbbira csak azt lehet felvenni, aki előbbit már elvégezte, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett.

Nem volt kellőképpen előkészített a többciklusú felsőoktatási képzési rendszerre való átállás – állapította meg az Állami Számvevőszék nemrégiben. Még Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkára is úgy látja: az új képzési rendszer jelentős problémákkal küzd. Rengeteg a hiányosság – adott kórképet a Magyar Rektori Konferencia, amely ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja a régi képzési rendszerre való visszaállást.

Az európai képzéshez igazodás mellett az átállás célja volt az is, hogy a hallgatók nagy része, mintegy kétharmada 3 év alatt diplomához jusson, s csak a legjobb 30 százalék folytathassa tanulmányait mesterfokon. Ez az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karán megvalósulni látszik: az alapképzésben végző 90 hallgatóból 33 jelentkezett az intézmény valamely mesterképzésére. Ezekre összesen 380-an jelentkeztek – vagyis ugyanannyian, mint amennyien idén összesen befejezik tanulmányaikat. A bölcsészettudományi karon a végzős alapszakosok 60 százaléka tanul tovább. A Természettudományi és Informatikai Karán a jelentkezési arány 95 százalékos.

A többség tehát mesterré válna – például azért, mert a munkaadók egyelőre tartanak az új rendszerben végzett pályakezdőktől, mert nem ismerik az alapképzés nyújtotta tudás mélységét, alkalmazhatóságát. A hazai cégek általában túl elméletinek tartják a felsőfokú oktatást, ezért a gyakorlattal rendelkező diplomásokat keresik – áll a Shortcut Communications felmérésében. A hallgatókat ez a tendencia is a mesterképzés felé tereli. – A hároméves képzés alapműveltséget ad, ami elengedhetetlen. De egy bizonyos szint felett, ahol én is szeretnék elhelyezkedni, ahhoz kell a mesterképzés is – mondja a gazdasági képzésben tanuló Zsuzsa. A mérnök Gábor sem bízik az alapképzés elégségességében, mondván, a munkaerőpiac telített, állandóan fejleszteni kell a tudást.

Szegediek a top 10-ben

Megduplázódott idén a mesterképzésre jelentkezők száma: a 2008-ban mért 6 százalék után idén már a felvételizők 13 százaléka akart továbbtanulni. A 17 ezer felvételiző 164 szak közül választhatott. A jelentkezők több mint fele levelezőre szeretne bejutni. A Szegedi Tudományegyetem két kara is a toplista első tíz helyezettje között van: a bölcsészkarra 633-an, a természettudományira 479-en jelentkeztek a felvi.hu statisztikája szerint. Előbbire még Debrecenben, Miskolcon, Pécsett vagy éppen az ELTE-n végzett hallgatók is be szeretnének jutni.