2010.02.19. 19:51
Megromlott a bolognai - Válságban van a tanárképzés?
Szeged - A tanárképzés bajban van – hangzik el szakmai fórumokon. Bolognai rendszerű, osztott vagy egységes elitképzés? – ez is vita tárgya, miközben néhány éven belül megszűnhet a fizika-, kémia-, biológiatanári szakma utánpótlása.
„És hozzáragadt a kisbárányhoz a kukta, hozzá a kisegér, a madarász, a kocsis..." – mesél tátott szájjal hallgató elsőseinek az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola 24 éves napközis tanítója, Onódi Klára. Szerdán állt munkába.
– Gyermekkorom óta pedagógus akartam lenni. Tanító nénim volt a példaképem – árulja el. Gyógypedagógus–tanítóként végzett a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon. – Rengeteg gyakorlatot adott, jól megtervezett volt a képzés – mondja a „régi rendszerről" – úgy hallja, a mostani hallgatók nem kedvelik a bolognait.
Már a 3 éves alapképzést és 2 éves mesterképzést biztosító bolognai rendszer 2006-os bevezetésekor sokan ellenezték a tanárképzés új formáját. Az utóbbi időben újra hangosodik a rendszerkritika, több szakmai fórumon.
Bűn lenne kidobni a bolognait
– Menet közben nem lehet kereket cserélni a száguldó autón – vallja Pukánszky Béla, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára, aki a Magyar Akkreditációs Bizottság tanárképzési bizottságának elnökeként, a bolognai albizottság tagjaként részt vett a szisztéma kidolgozásában. Szerinte nem szerencsés most kritizálni a rendszert, meg kellene várni, amíg az első évfolyam végez – 2011-ben. – Sosem volt még ennyire összetett, kigondolt a tanárképzés, például fél évet töltenek „terepen", gyakorló tanításban a hallgatók. Több a pozitívum, mint a negatívum, bűn lenne hozzányúlni. Ha ugyanis változtatás van, az egész rendszert vissza kell állítani, a főiskolai, egyetemi képzés dualizmusát is – érvelt. Arról, hogy kevesen jelentkeznek a természettudományos képzésekre, szerinte nem a képzés tehet – rendszerproblémának tartja.
A tanárképzésben „vissza kell térni a régi szisztémához, és be kell vezetni az elit szintű osztatlan, kétszakos tanárképzési modellt" – fogalmazott nemrég lapunknak adott interjújában Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke.
A természettudományos tanárképzést a kihalásos megszűnés fenyegeti – állapították meg az ELTE Bolyai Műhelyében egy konferencián. Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunknak korábban Papp Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszékének docense is.
– 1500–1800 hallgatót veszünk fel évente, közülük nagyjából 60-an választanak tanári szakot – „klasszikus" párosításokat, például matematika–fizikát pedig olyan 30-an. Hogy erre Bologna rásegített-e, számomra is kérdés. A következő 5–6 évben kiürülnek a fizika-, kémia-, biológiatanári szakmák – jövendöli Mucsi László, a természettudományi és informatikai kar oktatási dékánhelyettese. 10 évvel ezelőtt például még 56 fizika szakos tanár végzett náluk – 2007-ben már csak 5. Szakmai berkekben már az is felmerült: ösztöndíjjal támogatnák a természettudományi szakokra jelentkezőket – ha például 10 éven keresztül a pályán maradnának, nem kellene visszafizetniük a diákhitelt.
– Nagyon nagy baj van. De a mostani komoly problémáknak csak egy részéért felelős a képzési rendszer – reform kellene az érettségiben is, a kétszintű szisztéma eltörlése. Legyen közös gondolkodás, induljon el a párbeszéd, mert a gyenge tanárképzést 4–5 éven belül „visszakapjuk", a későbbi generációkon keresztül – vallja Csernus Sándor, a bölcsészettudományi kar dékánja, aki lát fantáziát a bolognai rendszerben, bizonyos területeken, de a tanárképzésnek szerinte kétszakos, osztatlan elitképzésnek kell lennie.
