2010.10.13. 12:23
Etikaoktatás az iskolákban: egyelőre mindent szabad
Szeged - "Szilárd erkölcsi értékrenddel bíró, harmonikus személyiségekkel" szeretné a XXI. század magyar társadalmát építeni az Oktatásért Felelős Államtitkárság. A NAT előkészítési munkálatai még tartanak. Etikát most is tanítanak az iskolákban.
Folyik az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) előkészítése, az Oktatásért Felelős Államtitkárság szerint várhatóan a jövő év első felében a kormány elé lehet terjeszteni a javaslatot. A NAT átdolgozása során alakítják ki végleges álláspontjukat például arról is, hogy az etika, mint tantárgy milyen mértékben és mikor jelenik majd meg az iskolai tananyagban.
Etikát most is tanulnak a diákok, a közoktatás tizenkét évében két éven keresztül. Érettségizni is lehet belőle. A 2010-es emelt szintű érettségi feladatok között szerepelt például esszé írása a munkanélküliség etikai vonatkozásairól, az előítéletek erkölcsi kérdéseiről, illetve a diákoknak érvelniük kellett az interneten történő társkeresés mellett és ellen.
Hoffmann Rózsa korábbi értekezéseiből kiolvasható, az oktatásért felelős államtitkár megerősítené az etikaoktatást (lásd például: Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói című írás).
Harmonikus személyiségek
Az Oktatásért Felelős Államtitkárság válaszlevelében így fogalmazott az etika oktatásával kapcsolatban: alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a XXI. század magyar társadalmát szilárd erkölcsi értékrenddel bíró, harmonikus személyiségek építsék tovább, amihez a közoktatási intézményeknek mind nevelőmunkájukkal, mind a tételes erkölcsi normák tanításával döntő mértékben hozzá kell járulniuk.
Szöginé Veczkó Ibolya, a Petőfi általános iskola igazgatója elmondta: a közösségi életre való nevelést, erkölcsi fogalmak megtanítását, magatartásformák kialakítását jelenti az etikaoktatás, amely náluk 8. osztályban van. Az együttgondolkodás a cél, a gyerekek kis csoportban vagy osztályszinten szituációkat elemeznek, játszanak el. Például azt, hogy valaki rosszul lesz a buszon, vagy lopás szemtanúivá válnak. Jegyet nem, megfelelt vagy nem megfelelt értékelést kapnak. Az igazgatónő szerint a diákok nagyon szeretik, játékként élik meg ezeket az órákat. Az eredményességre vonatkozó kérdésre elmondta: a kisebb diákokkal toleránsabbá váltak a nyolcadikosok. Az intézmény 15 éve mind a nyolc évfolyamon mentálhigiénés programot épít az osztályfőnöki órák tantervébe, az igazgatónő szerint ez megfelelő alap arra, hogy az etika óra elérje a célját.
Etikából érettségizni is lehet.
Illusztráció: internet
Szeretni a jót, és elvetni magunktól a rosszat
Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói című értekezésében Hoffmann Rózsa azt írja, "Szeretni a jót, és elvetni magunktól a rosszat: ez az erkölcsi nevelés egyik konkrét célja. a lelkiismeret felkeltése, ébren tartása, tudatosítása és táplálása jelenti az újabb célt és feladatot az erkölcsi nevelésben. Az erkölcsi neveléssel tehát az a célunk, hogy neveltjeink képessé váljanak kiművelt értelemmel felfedezni az erkölcsi igazságot." Ugyanitt a pedagógusról megjegyzi: „ha elfogadjuk azt a tételt, hogy az iskolának valóban dolga az erkölcsi nevelés, ebből következik, hogy minden egyes pedagógusnak (mi több, minden dolgozónak) ki kell vennie a részét e feladatból. Helytelen tehát az a közkeletű álláspont, amely szerint a szaktanár csak tanítson, a nevelés pedig az osztályfőnök dolga. Az iskolák nevelési programjai épp az egész tanári kar, az úgynevezett nevelőtestület összehangolt, egyeztetett nevelőmunkájának lehetnek a biztosítékai."
