2013.01.11. 21:34
Csongrád megyében nem lázadnak a tűzoltók
Csongrád megye - A júliusban bevezetett PAJZS nevű riasztási rendszer jelesre vizsgázott a megyében – mondja Szatmári Imre Csongrád megyei katasztrófavédelmi igazgató. Egy év alatt 74 fővel nőtt az igazgatóság létszáma, és a tűzoltó elnevezés is marad. A független szakszervezet a kedvezőtlennek tartott változások miatt tiltakozik.
Szatmári Imre: Értetlenül állunk a HTFSZ országos akciója előtt. Fotó: Frank YvetteA hivatásos tűzoltók háromnegyede helyezheti letétbe felmondását, ha a kormány nem változtat [namelink name="Bakondi György"] főigazgató korábbi intézkedésein – jelentette ki a hivatásos tűzoltók független szakszervezetének (HTFSZ) alelnöke a napokban. Álláspontjuk szerint a nemrégiben bevezetett PAJZS-rendszer – amely egy riasztást segítő, döntésirányító mechanizmus – rossz, a bizonytalanságok miatt több percet is késnek kivonuláskor.
– Csongrád megyében Szentesen és Hódmezővásárhelyen létezik szakszervezet: előbbi a HTFSZ tagja, utóbbi nem tartozik egyik országos szervezethez sem. Szentesen 30 fő körüli a tagság, amelyhez 12 csongrádi kolléga is csatlakozott. A teljes állományunk létszáma egyébként 458 – mondta [namelink name="Szatmári Imre"] tűzoltó ezredes. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei vezetője elmondta: a PAJZS-rendszer júliustól működik Csongrád megyében. – Korábban minden tűzoltóság maga fogadta a hívásokat és intézkedett a riasztásról: ezt most a Berlini körúti központban működő bevetési irányító ügyelet látja el, ahova az összes megyei riasztás befut. A kezelő GPS-en látja a szolgálatban lévő alakulatokat, így nem feltétlenül a laktanyákból riasztja az egységeket. Egyszer Algyőről kaptunk riasztást, a közelben éppen egy másik esetnél dolgoztak kollégáink. Korábban ez az algyői segélyhívás a szegedi tűzoltóságra futott volna be, és a szegedi laktanyából indítottak volna egységet a helyszínre. A PAJZS-rendszernek köszönhetően viszont láttuk, hogy a másik algyői helyszínen már végzett néhány egységünk, így őket irányítottuk az újabb káresethez – mesélte az ezredes.
A PAJZS-ot 3 szakember kezeli, de szükség esetén még két embert be tudnak állítani a hívások fogadására.
Tavaly szeptemberben egy kigyulladt, szalmabálákat szállító kamionhoz riasztották a tűzoltókat a szőregi Makai útra – órákon át küzdöttek a lángokkal. Fotó: Karnok Csaba
712 szabadtéri tűzeset
A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adatai szerint 2011-ben a tűzoltók 2511 esethez vonultak ki, míg tavaly 2607 helyszínen jártak. – A szabadtéri tűzesetek száma azonban jelentősen megnőtt: tavalyelőtt 531, tavaly 712 ilyen esetünk volt. Ezek főleg homokos terepen történtek, ami sokkal jobban megterheli a gépállományt, mint egy lakótelepi tűzeset. Egyeztettünk az önkormányzatokkal, és azonosítottuk azokat a helyeket, ahol kettőnél több ilyen eset történt: a polgármesterek vállalták, hogy felhívják az emberek figyelmét a veszélyforrásokra – közölte Szatmári Imre. Felülvizsgálták a megyei települések veszélyeztetettségét is: Szegedet, Hódmezővásárhelyt és Algyőt sorolták az első csoportba. Ez azért volt fontos, mert a védelmet ennek alapján tervezték meg: kevésbé veszélyeztetett területen felesleges a szükségesnél több embert készenlétben tartani. Veszélyes árut szállító kamiont 2011-hez képest 128-cal többet ellenőriztek: 10 százalék szabálytalanul szállított veszélyes anyagokat. A korábbihoz képest ötszörösére nőtt az ilyen anyaggal dolgozó telephelyek ellenőrzéséhez kötődő munka.
– Amennyiben egyszerre nagyon sok riasztás futna be, életbe lép a „lecsorgatás" módszere: kizárólag ilyen esetben továbbra is él a régi rendszer; egy szentesi riasztás a szentesi tűzoltóságon fog csörögni. Az új rendszer bevezetése óta egy eset sem fordult elő Csongrád megyében, hogy ne vonultak volna ki időben a helyszínre tűzoltóink – szögezte le Szatmári Imre. Az igazgatóságon december 11-én egy titkos akciót szerveztek: egyszerre 70 telefonhívással bombázták a PAJZS kezelőit, akik az összes hívással meg tudtak birkózni.
A HTFSZ azt is nehezményezi, hogy amíg a beavatkozói állomány létszámát 20 százalékkal csökkentették, addig a különböző hatósági osztályok személyzetét kétszeresére duzzasztották.
– Csongrád megyében 2012. január 1-jén, amikor állami fennhatóság alá került a tűzoltóság, 450 főt vettünk át. Április 1-jén a főigazgató jóváhagyása mellett 524 főre emeltük létszámunkat, amelynek köszönhetően megnőtt a beavatkozói egység száma is: Ruzsán 19 fővel már létrejött, Kisteleken jövőre 20 fővel alakul katasztrófavédelmi őrs – mondta Szatmári Imre. A szakszervezet harmadik kifogása: a tűzoltó elnevezést katasztrófavédelemre cserélték ki. – A katasztrófavédelmi igazgatóság alárendeltségébe Csongrád megyében két katasztrófavédelmi kirendeltség tartozik. Ezek alatt működnek a tűzoltó-parancsnokságok. A tűzoltókat továbbra is tűzoltóknak hívjuk, de a központi elnevezést meg kellett változtatni, hiszen nemcsak tűzoltási, hanem hatósági feladatokat is ellátunk – magyarázta az ezredes. A parancsnok hozzátette: közvetlen kapcsolatban áll a megyei szakszervezetekkel, ahonnan a fenti kifogásokkal kapcsolatban semmi jelzést nem kapott. – Értetlenül állunk a HTFSZ országos akciója előtt: az irányítás, a technikai ellátottság a megyében mindenhol jó, nincs baj az elnevezésünkkel és az állomány létszámával sem – közölte.
